[Friss hozzászólások] [298-279] [278-259] [258-239] [238-219] [218-199] [198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
Szia!
Hát nekem mostmár az öcsém sem falaz,kellett nekem ódákat zengeni róla:D
a Barátoddal megcsak keményen ha kiejti a nevét:)
sokan azt mondják h legtöbbször csak a család segíthet...hát nelkem per pillanat a Nagyim,a Nagypapám,a másik Nagyim meg még páran vannak,de anyám tejjesen elfordult XD
gyógyulj meg meg minden:)
gothangel |
| Szia!!
örülök h neked a tesód falaz, nekem nem szoktak!! Mindig beköpnek, ezért nem mondok el nekik semmi személyeset... :P Próbálok nem nagyon kötődni a családomhoz.... Úgysincs semmi értelme!! És mégha phóbálom is bemesélni magamnak hogy van aki szeret, akkor is tudom, hogy ez hülyeség, mert a pasim is jobban szereti a volt barátnőjét... No de mindegy!! Ha mégegyszer kiejti a száján a nevét úgy nekiesek, és úgy elkezdek vele ordítani, hogy olyat még nem látott, és azután ötször is meggondolja hogy mit mondjon nekem!!!! :@
Hát... aszem ennyi mondani valóm van most, mert tiszta láz vagyok, meg minden bajom van, fájok... szóval megyek tovább gyengélkedni, és semmit csinálni... :S nah... HELL... Darkengel |
Szia Darkangel! :)
Előszöris köszönöm h meghallgattál,jólesett kidobni magamból a szennyes dolgokat:)
Másodszor,nekem is volt már h összepakoltam,elindultam,de aztán megggondoltam magam és itt maradtam,mer ha anyám kerestetne akk úgyis megtalálnaXD
Sajnálom amit a szüleid művelnek Veled...nem lehet könnyű az biztos...én ilyenkor arra gondolok h vannak akik szeretnek meg minden:)
a Barátommal kapcsolatban nagyon remélem hogy így lesz:)
Nekem is van egy öcsém,mi is gyakran veszexünk,de mindig falazunk egymásnak és 12 éves létére elég értelmes és sokmindenről lehet vele beszélni,meg ő ijen legjobb barát szinten van nekem..jaj mostz én kalandoztam el:)
júj ésmég akartam valamit...jah a vagdosás...lehet hogy anyud úgy bezsélt veled mint egy véres rongyal de te tudod hogy nem vagy az:) ezzel is többet tudsz anyukádnál;) fogd fel így a dolgot:) engem sem ismer igazán anyám,de nemisfog,mert nem akar igazán megismerni,de ez így jó...szal a barátnőim sokkal többmindent tudnak rólam mint ő...:D
Apud...ha el is küld a p*csába,akkorse menny még el otthpnról,max csak egy picit ijessz rájuk h mittomén lelépsz egy napra egyik bnődhöz vagy ismerősödhöz aztán hazamész és ha üvöltöznek veled,kérdezd meg h idáig mért nem voltál olyan fontos nekik...
najó ezt,mégsem...ez morbid.
pussz
gothangel |
Gothangel!!
Nagyon sajnálom hogy ilyen sok rossz történik veled!! Az én anyám most visszafota magát... Bár a folytonos ordítozást még mindig nem bírja abbahagyni, és már idegbeteg vagyok a hangos szótól!!! :@ Meg apámra megint rájött a depizhetnék, és most megint mindenért én vagyok a hibás, szal engem ordítanak le minden hülyeségért, amit nagyon nem bírok elviselni... Olyan mintha utálnának!!!... :( Nagyon szar...
Örülök neki hogy összejöttél egy sráccal! :) Sajnálom hogy nem találkozhattok rendszeresen, de anyukád ha észreveszi hogy szeretitek egymást biztosan el fogja fogadni, és megengedi hogy találkozzatok!! :):)
Ahhoz nekem pedig nem kellett pszichológus, hogy anyám észrevegye a heggeket a kezemen.... :S Amikor meglátta megfogta a karom, és kicsavarta... Kellemes volt mondhatom. Aztán mikor észrevette hogy az ereimnél is van vágás, akkor csak rámnézett, de úgy mint egy véres rongyra, és megkérdezi, mi van? Depressziós vagy? De tök lenézően? Szóval mint a legutolsó útszéli gyilkossal!!! Aztán pedig azt kezdte ecsetelni, hogy kik szoktak ilyet magukkal. Az útszéli hülye depressziós csövesek, akik már belefáradtak az életükbe, de félnek a haláltól. Egészen nagyon jólesett.... :(( De eldöntöttem, hogy ezentúl nagyon nem fognak érdekelni a szüleim!! Csak a testvéreim... Igaz hogy ők sem szeretnek, de én igen őket. Még ha néha rohadtul össze veszünk is. A testvéreim...
És az amúgy sokkal rosszabbul esik nekem, mikor apám ordít velem, mitha anyám. Anyámat leszarom, de apun látszik, hogy totálra kivan tőlem már a fasza, és hogy tűnnék el... Eddig azt hittem nem ilyen komoly... No de mindegy. Megfogadom: a szüleim miatt nem leszek szomorú, mégha el is zavarnak a jóbüdös francba. Akkor is csak megpróbálok örülni neki, összepakolni, és elhúzni a csíkot hogy új élethez kezdjek!! :) Igaz hogy pénz nélkül nem sokáig jutnék el, de akkor is... Befogadtatnám magam valahova. Még ha...
Jaj.... De elkalandoztam.... :P Bocsi. Ez még nem történt meg. De ha megtörténik és internetközelbe kerülök értesítelek majd titeket :D
Nah... Pussz!!
Darkangel.... |
Szia Darkangel! :)
tisztára velem is ezek a dolgok vannak.tudom hogy már Vincent válaszolt a chaten de megragadom az alkalmat h énis válaszoljak itt és mivel ennek a fórumizének lelkisegély a neve énis leírom amit gondolok.
igazad van a lelki világodat nem szabhatják meg,a zenét sem,az öltözködést igen...aztánmeg jön a veszekedés,hogy hogynézel ki kislányom,soha többet nem találkozhatsz a barátaiddal(lásd én...),meg nekem az összes fekete ruhámat ki akarta dobni...vicces de mellettem egyedül az öcsém áll ki,meg a család másik feléből még pár ember. mivel én anyámmal élek,te meg a szüleiddel sajnos azt KÉNE tennünk amit ők mondanak.de nem ők irányítják az életünket,had éljünk már mi is egy picit...
és tényleg nem kell Neked pszhihológus(sztem rosszul ítram leXD). egy történet...egyik ismerősöm vagdosta magát már a végén,és ő is elvont rajzokat rajzolt,(amik tökjól sikerültek) aztán ugye a családja nem fogadta el megh midnen,de amikor a barátaival volt,ismerőseivel akkor boldog volt,azt a jóképességű annya midnent megtiltott neki elvitte pszchihológushoz(asszem ígyírják) aztán a pszcihológus(mittoménhogyírják) meglátta a kezén a hegeket és beköpte az annyának aki aztán üvöltözéssel megkérdezte h mibaja van a csajnak,magyarán nem értette meg a lány problémáit...szal ennyit a szülői megértésről:)
am nemrég találkoztam a lánnyal demég mindig ugyanúgy van,talán már picit jobban,az annya kezdi neki megengedni újra a "régi" dolgokat így legalább nem vagdossa már magát.azthiszem.
am visszatérve az előző dologhoz most összejöttem egy sráccal,és szerettyük 1mást,mongyuk cigizik,de énis cigizek,anyám nem tuggya ,mongyuk nyilvánvaló elakar tiltani a sráctólXD és elis tiltott és alig tudok vele találkozni,akkoris csak titokban és ez így nagyonrossz...és anyám már nemis bízik bennem,ellenőrizget fojamatosan...azt megértem h vigyázni akar rám de nem is ismer engem,alig bezsélgetünk...amikor leülnék vele beszélgetni midnig a bizonyítványommal jön vagy vmi teljesen más dologgal,aztán mondja h tudja h nehéz volt nekem ez az időszak,ez a sok temetés,veszteség meg midnen,de akkor értsen már meg baszki h nem vagyok és nemis leszek ojan mintő...nekem nem rózsaszín a lelkivilágom,és nem akarok nyáron sem végig tanulni..namind1 mostmár abbahagyom...ennyit akartam
gothangel voltam |
Nah... Szóval. A rajzok még megoldatóak... kibirom, bár szerettem őket, és egész sokat szenvedtem velük de mindegy... Újakat pedig nem rajzolok, mert anyám azt mondta, hogyha mégegyszer meglátja, hogy olyan sötét lelkivilágú dolgokat rajzolok :
Irány a Pszihológus.
Az pedig nem lenne hasznos rám nézve. Bár egyre többen mondják, hogy nagyon rámférne egy szakember, de majd én eldöntöm, hogy mi az ami rámfér!
A ruháimat pedig soha nem tudnám bepótolni... (na jó, egyszer biztosan, de akkor is!!) Hisz ennyi pénzt honnan szedhetnék össze? Örülök, hogy néha-néha eltudok menni ruhát venni... Akkor is csak egyenként. És így gyűlt össze a mostani már-már bőnek mondható ruhakészletem...
És most itt van ez a zene dolog is... Azok nélkül meghalok!!! Zene KELL!! Ahányszor megfordult a fejemben az öngyilkosság gondolata, ahányszor leültem a földre kisírt szemmel, KISSÉ ziláltan, egy pengét tartva a kezemben... A zene megmentett... A szerencsém az volt, hogy amikor bemegyek a szobámba, már ösztönösen megyek kutatni a cd-k közt, hogy mit hallgassak... nem tudom hogy csinálja, de elgondolkozom néha, egy-egy az életről szóló számon, és akkor néha szó van benne a fájdalomról, amit mondjuk a szerelem szűl, és mégis ven remény, és hogy ne adjuk fel, mert lesz még jobb is. Meg talán az is benne van hogy nem tettem meg, hogy félek... Sőt! Biztos... Nah mindegy. A lényeg, hogy nem elég egy-két szám amit le lehet tölteni... Van vagy... húúú... Nem tudom, de rengeteg CD-m...
Ez a szülő-gyerek kapcsolat meghát... Mondhatnám, hogy hagyjuk, de nem teszem, mert ki kell veséznem ezt is! :)
Szóval. Az én esetemben igaz, hogy a szüleim szeretnék rámkényszeríteni azt az életet, amit ők elképzeltek nekem, azokban a ruhákban, azzal a zenével, azzal a lelkivilággal, de sajna nem neveltek annyira jól, vagy nem tudom mit nem csináltakl jól, de ennyire hülye nem vagyok, hogy mindenben az ő álláspontjuk szerint éljek! De remélem senki nincs ennyire hülye... Mondjuk ilyet nem is nagyon lehet. A ruhát még talán megszabhatják, a zenét talán, de e lelkivilágot... Á-ááá... Azt nem.
És itt vagyok én is ugyebár. Hogy hogyan viszonyulok a szüleimhez. Sosem kértem, sőt még csak jelet sem küldtem nekik arról a dologról, hog ugyan, hadd legyek már most egy kicsit én a középpontban, apu, most velem foglalkozz már, nézd én kaptam az első díjat, nem ő. Vagy anyámnak, vagy bármi. Ha nem kérdezik mi van, akkor én nem mondom. És ez a kérdés nem szokásuk... De nem hogy nem kértem soha, hogy középpontban legyek, mégcsak nem is kívántam. Nem lételemem az, hogy figyeljenek rám, vagy hogy törődjenek velem. Így nőttem fel. Megszoktam, és elfogadom. Nem mondom, hogy nem szeretnek, mert az egy kicsit baromság lenne, de nem törődtek velem akkor,amikor kellett volna, és annyit amennyit... De ez van. Az nem jut eszükbe, hogy talán ettől vagyok egy csöppet másabb mint a "normál, átlag" emberek.
Nah... Bocsika. Most egy kicsit kiöntöttem magam... :P
Darkangel volatm... |
| Jobbnál jobb idézetek Vincenttől!!! :))) Nagyon tetszenek!! És igaza is van... darkangel.... |
| " Fáradt vagy élni? Igen egy napon úgy érzed, túlságos feladatra vállalkoztál, mikor embernek születtél e földre. Túl sok volt az ellenállás, a kiszámíthatatlan, az ellenséges, az aljas, a reménytelen, túl sok volt a feladat, túl sok a szenvedés, a csalódás. De nem gondolod-e, nem érzed-e, hogy éppen ez a reménytelenség ez a "túl", ez a "sok" adott rangot és értelmet életednek? Nem érzed-e, hogy feladatod volt, személyes dolgod? nem érzed-e, hogy a természet, mely olyan esztelenül túloz és pazarol, megtisztelt azzal, hogy embernek alkotott és emberi mértékkel szabta ki a feladatod a földön? Mi lehetsz más, mint fáradt? Ez volt a dolgod, hogy élj és elfáradjál." /Márai Sándor/
Azthiszem ezekhez a sorokhoz nem kell kommentár. VINCENT |
anonim leszek...
tehát mikor lehetek öngyilkos... mindnt letudodk rendezni.. de a családom nem tudom itt hagyni... |
HÁT ISMÉT FELEJTETTEM
SORRY
ÉRTELEM VOLTAM xD |
sziasztok:)
hát igen nehéz megjegyezni a nevem:) de semmi baj :) és itt írjam le vagy még mindig föl szeretnél venni...
á már magam se tom leírjam e vagy se... dehát ha szeretnétek és nyitottak vagytok elmondom.. de tudjátok ez a fránya elítélem meg minden.. mert azt se tudja ki.... meg csak azt látja amit csinál.. mutat.. utálom ezt....
nah ha szeretnéd szólj.. és felveszel vagy se? |
| Bocsika!! egy kicsit nem olvastam el figyelmesen, hogy melyiket ki írta... Szóval Értelem, érdekel a lényeg. :D És ne haragudj! |
| Vincent! Persze hogy érdekel a lényeg... És te mindig olyan szép, és értelmes idézeteket tudsz írni, hogy... Nagyon :D :P na mindegy... De komolyan! És tök igaz...Nagyon tetszik... Van egy Márai Sándor kötetem, igazán még nem sokat olvastam belőle, de ezentúl fogok!! :) most megint elolvastam azt, amit utoljára ide írtam a lelkisegélybe.... :P Hát JézusÚristen!!! mekkora egy hülye vagyok... Bár most ez a kérdés csak azért nem aktuális nálam, mert speckó boldog vagyok... Elkiabáltam? Teszek rá!! Azaz... Nem. Mégsem igazán teszek rá... Mert emlékeszm, hogy amikor azt írtam nagyon szenvedtem... Mondjuk azóta szenvedtem már jobban is, csak hát... Nem tudom... mintha egy pár nap/hét alatt megváltozott volna hirtelen az életfelfogásom... Nem tudopm mi történt velem... Talán a szerelem teszi. De ha ez elmúlik belőlem, akkor megint az a rideg, sötét, kellemetlen alak leszek, mint aki voltam? mert most hogy valaki végre viszont szeret... Annyira jó! Sokkal többet nevetek azóta, sőt! Mindig mosolygok...:) Annyira nem ismerek magamra... De... ÁÁÁ....Tudom nem kéne ilyet mondanom, mert ez a szerelem elég bonyolult. Most például a fellegekben járok, de ki tudja, holnap nem fogok-e a föld porában, zokogva roskadozni? Darkangel |
| Darkangel ez jó volt... én akartam már nem egyszer öngyilkos lenni... de most egy időre lettetem róla.... a kérdéseid nagyon jók... ha érdekel sztem mi a lényeg akkor elmondom :) nah szia... értelem |
| " Minden régi bölcselet égető kérdése volt: Mi van az ember hatalmában? S egyhangúan felelték mind: Csak a lelke. Ez a legrégibb, igen, az egyetlen igazság, melyet az ember értelme megismert és föltétlen igaznak elfogadott. Az idő, a tapasztalás, az érzékelés és a tűnődés nem változtatta meg ezt az igazságot. Csak lelkünk van hatalmunkban, semmi más. De ez a hatalom korlátlan. Nem sértheti meg senki, nem veheti el tőlünk senki a lelkünk fölött gyakorlott hatalmat, nincs az a zsarnok, nincs az a társadalmi rendszer, természeti törvény, amely megakadályozhatná, hogy lelkünkben szabadok legyünk. Ez a szabadság föltétlen. S ehhez a szabadsághoz odamérve minden más szabadság, melyet a társadalom, a hatalom és a pénz adhat nekünk csak töredékes és viszonylagos." /Márai Sándor/
Na lehet rajt elmélkedni:) Vincent |
| Szerintetek, ha a halál úgyis megfoszt mindentől, amiért az életben küzöttem, és még csak nem is valószínű, hogy megszerzem azt, plusz még ott vannak mellette a fájdalmak, a szenvedés, kínok... Akkor megéri élnem??? Mondjátok! Érdemes ezt az egészet végigcsinálni? Csak hogy szenvedjünk??? Nos nem kell azt érezni e mondatokban, hogy én bárkit is öngyilkosságra szeretnék buzdítani, hanem csakis, és kizárólag a saját sorsom eldöntéséről gondolkozom... Már ha ezt sorsnak lehet nevezni... Persze. Az... Nem is olyan vészes... Csak én nyávogok sokat felette... Eldöntöttem... Élek még. Csak azért is, hogy megtaláljam boldogságot! És ha már megtaláltam, akkor már szenvedhetek, mert ha egyszer rámtalált az igazi boldogság, akármi formájában (szerelem... pl... egyenlőre nem tudok másra gondolni) akkor meg már csak élni akarok, mert minél többet akarok gondolni majd azokra a szép percekre, és arra, hogy egykor voltam boldog, és akkor mikor már csak a szenvedés marad, másokat fogok azzal buzdítani, hogy "hidd el! Egyszer úgyis eljön a boldogság"..... És tudom, hogy ez most nagyon nem ide vág, de hány nyugtató után hal meg az ember? Darkangel |
| Vincent!!! Tetszik az idézet. Valaki tájékoztasson afelől a dolog felől, hogy miért akar velem kicseszni folyton az élet!!! Vagy ha nem is az élet, akkor az emberek, a szüleim, a "barátaim" a pasim... Nagyon szerencsétlennek érzem magam... A pengét is megvontam magamtól, csak mert a fiú, aki azt állítja: szeret, megkért rá, hagyjam abba... És én bolond, szerencsétlen kis féreg voltam képes elhinni, azt hogy van olyan ember a Föld nevezetű bolygón, aki engem szeret!!! Mikor olyan még a mesében sincs, hogy ez a fiú bárkibe is szerelmes legyen, lehet az a lány akármilyen tökéletes, ő úgyis talál rajta valami hibát, amibe beleköthet.... Nos. Szerény véleményem szerint először nézzen végig magán... S ha megtalálta a hibáit akkor kezdjen el nekem olyanokat mondogatni, amikre más normális, átlag emberek, egy pofonnal, és szakítással reagálnának... De ami a leges legidegesítőbb az az, hogy teljesen alaptalanul mondja ezeket a dolgokat.... Annyira szarul esik... Hogy lehetek ennyire bamba??? Hogy uralkodhat el rajtam ekkora érzés? Tudom, hogy vannak olyan lányok az életében, akikkel már nem jár, de még mindig jobban szereti őket mint engem, (mikor most én vagyok a barátnője) és amikor járt velük, akkor hogy szerethette őket??? Már ha csak a kinézetük miatt is... Akkor is volt azok mellett a lányok mellett más barátnője!!! És ezt csak most tudtam meg!!! Most is koncertre ment nélkülem két lány "haverjával" és még tőlem kért pénzt a koncertre!!! hogy lehetek ennyire papucs???? Mondjátok meg? Ez már több, mint megalázó!!! Ez már szánalmas, vagy még annál is rosszabb... Nagyon mélyre süllyedtem miatta, és még a depresszió jelei is erősen jelentkeznek nálam... Bár nem hinném, hogy depressziós vagyok.... Majd elmúlik..... |
| bocsi elfelejtettem aláírni, Vincent voltam, ja és az idézetet egy könyvben olvastam, gondoltam megosztom veletek.
|
| " Ma azt mondják emberbarát aki ad a szegényeknek, aki jótékony s mindíg mosolyog. Jó ember az, aki soha nem bánt másokat, aki nem öl, lop, csal és hazugnak sem nevezhető. Aki nem kívánja más vesztét, nem kíván bosszút....
csupa emberi vágy emberi cselekedet, amíről azt mondhatom: gonosz dolgok. Ha kedved van adsz, ha magadnak sincs sok nem adsz. Jó kedvedben nevetsz , nem kényszerből. Vágyakozol, véded az életed, mint a sarokba szorított patkány. Hazudsz ha kell, bár nem jó szívvel, a saját életed és saját véreid élete a legfontosabb számodra. tehát nem vagy sem szent sem hős.........csupán EMBER." |
| Gothicangels!!! :) kipróbálom a kádas dolgot... :P Biztos jó lesz, ha TE mondtad!!! :D nah most sietek... mennem kell... Majd írok még! Értelem.... Fel a fejjel!!! Darkangel |
[Friss hozzászólások] [298-279] [278-259] [258-239] [238-219] [218-199] [198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
