III.

A TETEM EL�K�SZ�T�SE A T�LVIL�GRA �S A TEMET�SRE;

A HALOTTR�L VAL� TOV�BBI GONDOSKOD�S

Bevezet�

Az ember ak�r hisz a t�lvil�gban, ak�r nem, a hagyom�nyos t�rsadalmakban halottj�r�l gondoskodni k�v�n, �s azt igyekszik f�lk�sz�teni a halotti l�tre. Ez az ell�t�s kett�s. A testet �s/vagy a lelket, teh�t egyiket vagy mindkett�t szolg�lja. Egy t�rsadalom ritu�l�i, halotti, temet�si szok�sai min�l ink�bb „fejlettebbnek” mondhat�k, ann�l gazdagabb a tetem f�lk�sz�t�s�nek aktusa, mely sor�n egyre jobban tekintetbe veszik mind a test, mind a l�lek sz�m�ra megadhat� lehet�s�geket �s figyelmess�geket. N�ha a tetemmel val� foglalatoss�g �s a temet�s csak indokul szolg�l arra, hogy a halott hozz�tartoz�inak megk�nny�thess�k a gy�sz f�ldolgoz�s�t. Ez al�l a mai, eur�pai gy�ker� kult�r�val rendelkez�, mind ink�bb materi�lis szeml�let fel� hajl� t�rsadalmak sem kiv�telek. Ritka az a temet�s, ahol a m�g temetetlen holttest mellett ne mondana valaki valamilyen megeml�kez�st. Ahol nem a pap vezeti a halotti szertart�st, ott helyettes�ti a vil�gi el�lj�r�, a f�n�k, egy munkat�rs, vagy �ppen az erre szakosodott hivatal dolgoz�ja, aki megannyi irodalmi id�zettel f�szerezett sztereotip sz�veg�ben a halott j� tulajdons�gait dics�ri. A sz�veg ritk�n v�ltozik, minden t�rsadalmi oszt�ly halottaira van egy s�ma, melyet csak be kell helyettes�teni a megfelel� n�vvel �s d�tumokkal. N�ha el�fordul t�ved�s; a kopors� k�r�l �ll�k azt is tudj�k, hogy az elhunytat nem illetik meg a dics�retek, ennek ellen�re a halott verb�lis zaklat�sa v�ltozatlanul zajlik, a hozz�tartoz�k sir�nkoz�s�val k�s�rve.

Az emberi l�lek nem nyugszik bele a hal�lba, �s ez addig �gy term�szetes, am�g sz�m�ra lelki fog�dz�t jelent mindaz a p�tcselekv�s, amellyel a gy�szt enyh�teni igyekszik. A tetemet mosogatja, �lt�zteti, borotv�lja, kifesti, f�ld�sz�ti, haszn�lati t�rgyaival ell�tja, mutogatja, siratja, szavakkal zaklatja, m�skor t�ncol, �nekel, �nnepli, betakarja, k�l�nf�le tart�ba teszi - ez gyakran k�zleked�si eszk�z: cs�nak, sz�n vagy kocsi -, a temet�se ut�n m�g �vek m�lva is d�rid�zik k�r�l�tte, csak �ppen a nyugalm�t nem biztos�tja. A halott k�r�l ezek k�z�l sok mindent m�g akkor is elv�geztet, ha lelkileg m�r r�gen nem k�t�dik hozz�; annak hal�la k�z�mb�sen �rinti, esetleg m�r v�rta azt. A l�tszatot biztos�tani sz�ks�ges^*, ez�rt a t�rsadalmi megfelel�s �rdek�ben el kell „j�tszani” a hagyom�nyos szerepet, �s a tetemet zaklatni kell.

„Az eg�sz temet�si r�tusnak a holttest a passz�v f�szerepl�je. K�r�l�tte, mintegy sz�m�ra t�ncolnak, zen�lnek, sz�rakoztat�s�ra adj�k el� (pl. Indon�zi�ban) a halotti sz�nj�t�kokat, illetve (magyarorsz�gi cig�nyokn�l) a hossz� mes�ket. Az �l�k gyakran a halott f�l�be ki�ltj�k a kor�bban elhunyt hozz�tartoz�k sz�m�ra sz�l� �zeneteket.”^[i][lxiii]

Amerika

T�rt�nelmi civiliz�ci�k

A mai mexik�iak �gy l�tj�k el a halottaikat a t�lvil�gi „hossz� �tra”: „A ravatalon nemcsak gyertya �s vir�g, hanem �traval�, �tel, ital is van. A halott l�b�ra j� er�s p�lmaszand�lt h�znak, hogy hossz� v�ndorl�sa alatt a kaktusz t�visei, a magi t�hegyes levelei fel ne sebezz�k. N�h�ny szem fekete babot, kukoric�t �s t�zszersz�mot tesznek mell�je, hogy �j otthon�ban �ltetni �s f�zni tudjon.”^[ii][lxiv].

Halottaikat a templomba, temet�be menet tag�teszszirmokat hintve k�s�rik. A holttestet a temet�s ut�n nem bolygatj�k ugyan t�bb�, de a halottal val� foglalatoss�gr�l nem tudnak lemondani, �gy a tetem helyett a lelk�t k�v�nj�k visszahozni, �s a testet helyettes�t� szuven�r t�rgyakkal b�bel�dnek. �gy �rzik, hogy elhaltjaiknak m�g mindig sz�ks�ges az �l�ket megillet� ell�t�s. Halottak napj�n kimennek a temet�be. �telt, italt, a gyereks�rokra csokol�d�t �s j�t�kot raknak. �jszaka a temet�ben, a s�rok k�r�l h�lnak, im�dkoznak �s az �jszaka hideg�t szesziv�ssal enyh�tik.^[iii][lxv]

„…hangos, k�r� sz�val invit�lj�k az elt�vozottakat, hogy j�jjenek egy�tt enni, inni, �nnepelni. Azt mondj�k, �rzik, hogy ilyenkor val�ban k�zt�k vannak, s el�gedettek, hogy egy�tt a csal�d […] Halottaik fogad�s�ra otthon sz�nes, d�szes h�ziolt�rt �ll�tanak.” A h�ziolt�rra is aj�nd�kok, �lelem, ital, ruha, vir�g �s sok gyertya ker�l, „…hogy a halottak a h�zat hamar megtal�lj�k. Egysz�val mindent elk�vetnek, hogy a t�lvil�gr�l hazal�togat�k kellemesen t�lts�k csal�djuk k�r�ben ezeket a napokat. S ha itt az id�, j�llakottan, tiszta ruh�ban, el�gedetten t�rjenek �jra vissza a m�svil�gba.” Vagyis a l�lek itt m�r �jra „megtestes�l”, �s �l�k�nt viselkedik, mert a test�t kiszolg�lj�k. A gondoskod�st, ell�t�st k�ptelenek abbahagyni.^[iv][lxvi]

Ausztr�lia, d�li tengerek �s �ce�nok szigetvil�ga

T�rzsi kult�r�k

Ausztr�li�ban a verb�lis tetemzaklat�s egyik m�dja a hangoskod�s. „Az elhalt rokonai �s t�rzsbeli bar�tai g�tl�stalanul �tadj�k magukat f�jdalmuknak. Hangos sir�nkoz�s t�lti meg a t�bort. Asszonyok �s f�rfiak vetik magukat a halottra, mik�zben k�k�sekkel �s hegyes botokkal m�ly sebeket ejtenek magukon. Meghemperegnek a hamuban, �s feh�r agyaggal m�zolj�k be magukat, k�s�rtetiesen h�tborzongat� hat�st keltve.”^[v][lxvii]

A tetem eltemet�se el�tt Ausztr�li�ban a halottat „megvallatj�k”, hogy kider�lj�n, ki �lte meg? Az egyik �szaknyugat-ausztr�liai t�rzsn�l „…a halott haj�t h�zkodj�k, �s minden h�z�skor megeml�tik egy lok�lis nemzets�g nev�t. Amelyik csoport nev�nek az eml�t�sekor a haj kit�p�dik, az a b�n�s a hal�lban.”. Egy m�sik m�dszer Dampier-f�ldr�l: „A halott haj�t �sszefonj�k, �s feltekerik egy ors�ra, amelyet egy csoport f�rfi titkos helyre visz. Egy f�rfi megr�ntja a hajfonat v�g�t, a haj lecsavarodik az ors�r�l, �s az a f�ldre esik.”^[vi][lxviii].

T�bb t�rzsn�l mag�t a hull�t k�rdezik meg gyilkosa fel�l: „…az elhunytat h�rom olyan ember fej�re helyezt�k, akik megfelel� rokons�gban voltak vele.” A vizsg�lat vezet�je r�tusv�gz�s k�zben a tetemnek f�ltette a k�rd�st, hogy merr�l j�tt a gyilkos. „A megfelel� hely eml�t�sekor a szellem leugrasztotta a hull�t az �t tart� f�rfiak fej�r�l[…]

A vizsg�lat egy m�sik m�dja, amikor az elhunyt bels� szervein keresik az �rul� nyomot. N�ha a test felboncol�sa nemcsak a vizsg�lat c�ljait szolg�lja, hanem egyben k�sz�l�d�s is egy k�s�bbi r�tusra. A Tully foly� als� foly�sa ment�n a holttestet t�bb napig temetetlen�l hagyt�k, m�g fel nem puffadt. Ekkor a gyomrot a hason ejtett gondos v�g�ssal elt�vol�tott�k, �s megtal�lt�k benne azt a »valamit«, ami az elhunyt hal�l�t okozta. R�gebben a Murray foly� als� foly�sa ment�n az orvoss�gos-ember felnyitotta a hasat, �s kih�zta bel�le a beleket �s a hash�rty�t, hogy megvizsg�lja […] A cseplesz egy r�sz�t kivett�k, a bels�s�geket pedig egy-k�t marok z�ld lev�llel visszatett�k a hely�kre, majd a testet �sszek�t�tt�k �s eltemett�k.”^[vii][lxix]

Az ungarinyin t�rzsn�l, „Ha az elhunyt csak n�h�ny �ves kisgyermek, szorosan fak�regbe csavarj�k. Anyja n�h�ny h�napig mag�val hordja, majd egy szikla�regbe teszik.”^[viii][lxx].

„A jimarok �j-Guinea �szaki r�sz�n, a Sepik egyik mell�kfoly�ja, a Korowori mell�k�n �lnek[…]

Ha egy jimar meghal, a hal�lesetet a csal�d rangos sirat�sa adja tudtul a falunak. A sirat�s a hal�lesetet k�vet� �jszak�n �t tart. Ez id� alatt a feld�sz�tett tetem a lak�h�zban fekszik. A temet�s m�snap reggel t�rt�nik - ekkor helyezik el a testet a h�zt�l nem messze �sott s�rba (ill. az �llv�nyra).”^[ix][lxxi]

A p�pu�kn�l „A halottakat a rokonok megmoss�k, k�kuszolajjal bekenik �s kifestik. Kagyl�- �s csigah�zb�l, kutya- �s vadkanfogb�l f�z�tt �rt�kes d�szl�ncokat akasztanak a nyak�ba, majd t�bbnyire egy sz�kszer� alkotm�nyra �ltetve a szabadban k�zszeml�re teszik ki […] Amikor bes�t�tedik, a halottat visszaviszik a h�zba, ott leveszik r�la az �kszereket �s sz�tosztj�k a legk�zelebbi rokonok k�z�tt. Ezut�n a temet�sre k�sz�l�dnek. Gyakran gy�k�nybe burkolj�k a holttestet; a kopors�szer� tart�t, mely a Huon-�b�l vid�k�n a bukaukn�l az elhunyt konyh�j�nak deszk�ib�l k�sz�lt, csak kev�s helyen ismerik.”^[x][lxxii].

�j-Guine�ban elhal�loz�s eset�n „Rendszerint alaposan megvizsg�lj�k a halottat. Ha a test jobb oldal�n fekete folt mutatkozik, biztosra veszik, hogy az apai �gb�l sz�rmaz� valamelyik elhalt rokon szelleme felel�s a hal�leset�rt. Ilyenkor b�rs�got kell fizetni az anyai �gi rokonoknak. Ha a fekete folt a tetem bal oldal�n mutatkozik, akkor egy anyai �gb�l val� szellem t�madta meg az elhunytat, s ez�rt nem kell b�rs�got fizetni.”^[xi][lxxiii].

A tetem elhantol�sa sem egyszer� m�velet. „Amennyiben a holttest nincs beburkolva, a s�rt gy�k�nnyel vagy deszk�val b�lelik ki. �j-Guinea d�lkeleti r�sz�n n�h�ny szigetcsoporton egy nagyobb s�rkamr�ban helyezik el a halottakat. Az �gynevezett »guggol� temet�s« f�leg �j-Hebrid�kon �s �j-Kaled�ni�ban szok�sos. Ha a s�rhely a szabadban van, akkor kunyh�t emelnek f�l�, s a legk�zelebbi hozz�tartoz�k egy ideig ebben tart�zkodnak. A s�ron minden esetben t�zet gy�jtanak, hogy a halott ne f�zzon, s �lelmet, v�ztart� t�ked�nyeket, a f�rfiakn�l fegyvert, a n�kn�l pedig valamilyen h�ztart�si eszk�zt tesznek a s�rra.”^[xii][lxxiv]

„�ltal�ban m�r a gyarmatos�t�s el�tt a f�ldbe val� temetkez�s volt a legelterjedtebb. A nem t�ls�gosan m�ly g�dr�t vagy a halott h�za el�tt �st�k meg, ha ugyan nem mag�ban a h�zban temett�k el, vagy a falun k�v�l.”^[xiii][lxxv]

H. Damm �rta: „…n�h�ny t�rzs - �gy a mai Adelaide k�rny�k�n �lt t�rzsek - kunyh�t �p�tettek a s�r f�l�, m�sok viszont a halott legfontosabb eszk�zeit is a s�rra rakt�k, a f�rfinak a d�rd�j�t �s a d�rdahaj�t�j�t, az asszonynak �s�botot �s fat�lakat.”^[xiv][lxxvi].

Az ellens�g tetem�vel nem szakr�lis m�don foglalkoznak hal�luk ut�n. Az �j-guineai Morobe ker�letben �l� kukuku t�rzs meg�lte a szomsz�dos Jaga falu 30 lakos�t. „…r�szben sz�tdarabolva, megtal�lt�k a meggyilkolt lakosokat, akiket �l� testtart�sban helyeztek el kunyh�ik el�tt, ami a kukukukok saj�tos szok�sa.”^[xv][lxxvii]

A melan�ziai szigetvil�gban „Az elhunyt test�t feld�sz�tik minden becses �kszerrel, �s mell�je teszik minden �rt�kt�rgy�t.”^{[xvi][lxxviii]}. Ezut�n j�n a t�bb kontinensen gyakorolt k�zszemle, amit mi nagyon diszkr�ten felravataloz�snak nevez�nk. Kor�bban ezt a halott otthon�ban v�gezt�k, �s ennek ideje egyt�l t�bb napig terjedt. Ma - a kopors�s temetkez�s eset�ben - a temet�k ravataloz�j�ban �ltal�ban az elhantol�st megel�z� egy �r�t vesz ig�nybe, de az esetek nagy r�sz�ben a r�szv�tet nyilv�n�t�k a lez�ratlan kopors�n�l meg�llhatnak, a szemfed�t f�ltakarhatj�k, �s szemt�l szembe elb�cs�zhatnak a halott�l. K�zszemle volt a melan�ziai szigetvil�gban is: „R�gebben a holttestet a falu k�zep�n egy f�lig nyitott s�rban tett�k k�zszeml�re…” - �rta B. Malinowski.^{[xvii][lxxix]}

A temet�s a Tonga-szigeteken megbecs�l�st jelent. A s�r�s�t a leend� halott kir�ly m�g �let�ben kijel�li mag�nak. „A temet�s vezet�je - a kir�lyi s�r�s� - a halott test�t bekente k�kuszolajjal, �s egy nagy legyez�vel legyezte. Az elhunytat a temet�s el�tt el�bb �tvitt�k (ma is �tviszik) egy erre a c�lra �p�tett k�l�n kunyh�ba. Ennek az �p�tm�nynek faletolia a neve. Miut�n az elhunytat betett�k a kript�ba, a h�z�t felgy�jtott�k.”^{[xviii][lxxx]}

A s�rba a halott mell� gyakran �ldozatokat is temettek. „Minthogy a tongaiak felfog�sa szerint tilos volt az �ldozatok v�r�t ontani, a gyermekeket (�s a feln�tt �ldozatokat is) �lve temett�k el.”^[xix][lxxxi]

Ugyancsak k�l�n�s m�dja a tetem el�k�sz�t�s�nek az a szertart�s, amelynek sor�n az �l�kt�l megv�lni k�sz�l� halottat „vallom�sra b�rj�k”. A. Falk-Rønne a kuruval^** fert�z�tt �j-guineai fore t�rzsn�l j�rt, ahol a m�r megtiltott hullafogyaszt�s p�tl�kak�nt a bennsz�l�ttek valami ezt helyettes�t� cselekv�st tal�ltak ki. �gy �rt err�l: „…amikor a halottat megpillantottam, meg�rtettem, hogy hossz� id�be telik, am�g a bennsz�l�ttek val�ban kereszt�nny� v�lnak. Egy emelv�nyf�l�n �lt a megboldogult, a falnak t�masztva; zsin�rt k�t�ttek a kez�hez, melyet a telep�l�s minden lak�j�nak meg kellett r�ntania. Ki-ki el�l�pett, k�zben zengett a zsolt�r, �s sorra megh�zt�k a zsin�rt. Kifaggattam k�s�bb a luluait [f�n�k�t], mit jelent ez; �gy felelt: »Egy�ttm�k�d�nk a kereszt�ny istennel. � seg�t nek�nk, hogy a var�zsl�t megtal�ljuk. Ha a gonosz b�b�jos [ti. akinek a tetem a hal�l�t k�sz�nhette] h�zza meg a zsin�rt, a tetemb�l vizelet csorran.«”^[xx][lxxxii].

Bali sziget�n a hars�ny gy�szmenet �neksz�val, nevetg�lve, vid�man, �l�nk sz�nekbe �lt�zve k�s�ri a halottat, a szellemeknek sz�nt aj�nd�kokkal megrakodva.

„V�g�l felbukkant a temet�si vadah: ez magas bambusztorony, a cs�cs�n tet�; vagy h�sz izmos, er�teljes f�rfi vitte[…]

- Ebben a toronyban van a holttest, bika alak� fakopors�ban. Ha a halott n�, a kopors� teh�n alak�...”^{[xxi][lxxxiii]}

�zsia

T�rt�nelmi civiliz�ci�k

Az �kori K�n�ban - b�rmilyen k�l�n�s, de - a halott el�k�sz�t�se a temet�sre m�r a hal�lra v�r� �regek �let�ben elindult. A gyerekek �s az unok�k az id�s sz�l�k 60. sz�let�snapj�ra meglepet�sk�nt kopors�t aj�nd�koztak.^{[xxii][lxxxiv]} „Az �regek nagy �r�mmel fogadt�k ezt az aj�nd�kot, a h�z egyik szob�j�ban helyezt�k el, �s nagyon vigy�ztak r�. Ez a kopors�, amely hal�la ut�n az elhunyt test�t volt hivatva �rizni, mindig is a fiatalabb �s id�sebb csal�dtagok figyelm�nek k�z�ppontj�ban �llt. �vr�l �vre �j �s �j r�tegben kent�k r� a reped�seket kit�lt� anyagot �s a lakkot, �gy a kopors� �vr�l �vre nehezebb s egyben tart�sabb lett, mindink�bb ellen�llt a v�znek, nedvess�gnek, �s mind alkalmasabb� v�lt a test meg�rz�s�re. A kopors�t, am�g csak a h�zban volt, fontos vagyont�rgynak tekintett�k. Akinek m�r megvolt a maga kopors�ja, nyugodt lehetett a j�v�je fel�l: tudta, hogy hal�la ut�n is meg�rzik a test�t. A messzi m�ltban, az �jj�sz�let�s lehet�s�g�nek naiv, totemisztikus elk�pzel�seihez ny�lik vissza az a t�rekv�s, hogy �ps�gben meg�rizz�k a holttestet, s ez a hit az �s�k kultusz�ban k�l�nleges �rtelmet nyert.”^{[xxiii][lxxxv]}

A k�nai t�lvil�ghit szerint ugyanis a kopors�ban a test minden r�sz�nek egy�tt kell maradni, ha oda�t az elhunyt boldog akar lenni. A kiv�gzett b�n�s�k ezt a kegyet ritk�n kapt�k meg. „Legv�gs� esetben arra k�rtek enged�lyt, hogy lefejez�s ut�n hely�re illessz�k a fejet, s a holttestet �gy temethess�k el, mintha »�p« lenne. Ennek az enged�lynek nagy �ra volt, �s kor�ntsem minden el�t�lt kapta meg. Apagyilkosok eset�ben megtagadt�k az enged�lyt. Apagyilkoss�g�rt, s�t valamelyik sz�l� meggyilkol�s�ra ir�nyul� k�s�rlet�rt is (K�n�ban a jogszab�lyok a b�n�s sz�nd�kot �pp�gy kezelt�k mint mag�t a b�ntettet) a b�n�st k�nhal�lra �t�lt�k, s test�t feldarabolt�k.”^{[xxiv][lxxxvi]}

 A hal�l be�llta ut�n „A gy�szszertart�sok c�lja a hal�l okozta tiszt�talans�gok el�z�se s egyben az �ss� �talakul� elhunyt felmagasztal�sa, s ez�ltal a gy�szba borult csal�d tekint�ly�nek emel�se. A szertart�sok k�z� tartozik a tetem ritu�lis mosdat�sa �s fel�lt�ztet�se, tov�bb� szab�lyszer� elsirat�sa.”^{[xxv][lxxxvii]}.

A patr�ciusokn�l el�bb „Rendbe tett�k a testet, lez�rt�k a szem�t, az �llkapcsokat sz�tfesz�tett�k, hogy a sz�j nyitva maradjon, a l�bakat egy magas zs�molyhoz k�t�zt�k, hogy egyenesen tartsa �ket. Ezut�n megmost�k a testet, majd a hajat, k�zben lev�gt�k a k�z �s l�b k�rmeit. V�g�l fel�lt�ztett�k a halottat egy k�l�nleges �lt�z�kbe, a halotti ruh�ba (ming-ji), a f�l� pedig r�adt�k h�rom szertart�si ruh�j�t, egym�s f�l�, legv�g�l pedig j�d�t �s n�h�ny kis ritu�lis t�rgyat tettek a sz�j�ba. Mindezen m�veletek alatt, amelyek eg�sz els� nap tartottak, eg�szen a temet�sig, szakadatlan tartott a sirat�s, a rokons�g �jjel-nappal v�ltotta egym�st. Miut�n a halottat �gy el�k�sz�tett�k, k�zszeml�re tett�k egy d�szes �gyon a nagyteremben[…]

A Nagy Ki�ll�t�s estj�n (a kir�ly �s fejedelmek temet�sekor ez csak h�t nap ut�n t�rt�nt) a holttestet elhelyezt�k a fekete selyemmel b�lelt kopors�ba, amelynek a n�gy sark�ban zacsk�kba k�tve a lev�gott k�z- �s l�bk�rm�ket, a lev�gott �s elhullajtott hajat helyezt�k el^{[xxvi][lxxxviii]}, amelyet a halott eg�sz �let�ben gondosan meg�rz�tt, hogy eg�szben mehessen a m�svil�gra. Ezut�n (a hajdani ideiglenes r�tus�nak maradv�nyak�nt, amely annak idej�n a gy�szid�t t�lthette ki, a holttestek felboml�s�ig) a katafalkba [jelk�pes ravatalba] z�rt kopors�t elhelyezt�k egy g�d�rben, amelyb�l csak a fedele �llt ki, p�rk�lt gabon�b�l, sz�r�tott halb�l �s h�sb�l �ll� �ldozattal egy�tt, s eltakart�k egy f�gg�nnyel. Itt �rizt�k, am�g a s�r el nem k�sz�lt…”^{[xxvii][lxxxix]}.

„…a halottb�cs�ztat�shoz sz�ks�ges id� eltelt�vel sem ker�lt azonnal sor a temet�sre. Gyakran a kopors�t kivitt�k az udvarra, s hossz� hetekig, h�napokig, s�t n�ha �vekig �llt ott, k�l�n e c�lra k�sz�lt s�torban. Ezt a k�sleked�st els�sorban a hagyom�ny dikt�lta: a Szertart�sok feljegyz�seinek szab�lyai szerint az uralkod� holttest�t a hal�l be�llt�t�l sz�m�tott h�t h�nap m�lt�n, a magasabb rang� arisztokrat�k�t �t, az alacsonyabb rang�ak�t h�rom h�nap m�lva kellett eltemetni.”^[xxviii][xc]

M�s forr�s szerint „Az elf�ldel�s (azonnal csak az egyszer� nemeseket temett�k el, az elhal�loz�s �s az eltemet�s k�z�tti id� az elhunyt rangj�val egyenes ar�nyban n�tt) nagy temet�si menettel t�rt�nt, amelyen az �sszes rokonok �s bar�tok r�szt vettek. A kopors�t feh�r v�szonba (a gy�sz sz�ne^[xxix][xci]) takart�k, f�l�je fekete selyemk�t�llel feh�r f�tylat fesz�tettek ki. N�gykerek� szek�rre tett�k, amelynek erny�je selyemmel volt d�sz�tve, el�l h�tul v�r�s �s fekete selyemk�t�llel k�t�zt�k r�. A kopors�szek�r ut�n k�vetkezett a z�szl� az elhunyt nev�vel, majd szekerei, ha joga volt tart�sukhoz, majd a halottk�s�r�ket viv� szekerek. Legel�l var�zsl� ment, a fang-sziang, aki alab�rdj�val a n�gy vil�gt�j fel� vagdalkozva a gonosz hat�sokat h�r�totta el az �tb�l. Lassan, �v�lt�zve vonultak a s�rhelyhez, ahol m�r �sszegy�lt a t�meg. Amikor a halottat fejjel �szak fel� a s�rba tett�k, abba kellett hagyni a sirat�st: ekkor kereste meg a s�rok fel�gyel�je az �ldozatokat, a f�rfiakat, n�ket vagy helyettes�t�iket, s ezek ekkor ereszkedtek le a s�rba, ahol �lve eltemett�k �ket.”^[xxx][xcii].

Az �lvetemet�s t�bb kult�r�ban ismert volt. K�n�ban az �ldozatok sz�ma is f�nnmaradt: „Az �g Fia sz�m�ra (temet�skor) az elevenen eltemetett �ldozatok sz�ma n�h�ny sz�z, vagy legal�bbis t�z-h�sz; a fejedelmek �s f�hivatalnokok sz�m�ra t�z-h�sz, vagy legal�bbis n�h�ny ember [...] Az alacsonyabb rang� vagy szeg�nyebb csal�doknak meg kellett el�gedni�k szalm�b�l (cou-ling) vagy f�b�l (sziang-zsen) k�sz�lt k�pm�sokkal, amelyekkel ugyan�gy b�ntak, mint az �ltaluk helyettes�tett emberekkel.”^{[xxxi][xciii]}. Vagyis ezeket is a halottak mell� temett�k.

L. Sz. Vasziljev �gy �rt a temet�sr�l: „A testet, azaz a kopors�t k�l�nleges baldachinos hordoz� alkalmatoss�gra helyezt�k, amelynek n�ha olyan form�ja volt, mint egy h�znak: tet�vel, falakkal stb., s megindult a halottas menet[…]

Amikor a temet�si menet az �tja v�g�re �rt, s eljutott a s�rhelyhez, a kopors�t letett�k a f�ldre. Ism�t k�r�l�llt�k mindny�jan, zokogtak �s sirat�kat �nekeltek, majd a kopors�t leeresztett�k a s�rba.”^{[xxxii][xciv]}.

A jap�n cs�sz�rok r�sz�re a s�rdombok vagy kofunok emel�se a 3. sz. v�g�t�l terjedtek el, �s a 8. sz. elej�ig tartott. K�l�n�s gondoskod�s volt ez a halott tov�bbi �let�r�l. Odzsin cs�sz�r s�rja pl. 420 m hossz�, �s el�l 305 m, h�tul pedig 250 m sz�les, m�g a magass�ga 35 m volt. A s�rokat vizes�rkok �vezt�k, a tetej�kre agyagfigur�kat �ll�tottak.^{[xxxiii][xcv]} K�n�ban, az els� cs�sz�rok kor�ban, az agyagfigur�kat a s�rdombba temett�k. Eg�sz cser�phadsereg vigy�zta t�lvil�gi �let�ket. Ugyancsak K�n�b�l ismertek a szalmab�buk, a csendes-�ce�ni szigetvil�gb�l pedig a halottat megszem�lyes�t� ember alak� b�buk, amelyekre az elhaltak kopony�it helyezt�k.

Tibetben egykor „…a l�ma el�sz�r is kit�pett egy csom� hajat az elhunyt fej�r�l, hogy a halott testb�l k�nnyebben kiszabaduljon az »�l� l�lek«. A tetemet megmost�k, mell�je �ldozati m�cset �ll�tottak, ritu�lis figur�kat �s szent k�nyveket helyeztek el…” stb. Ezut�n m�g k�l�nf�le szertart�sok k�vetkeztek. „…a tetemet nem az egykori ember jelk�p�nek tekintett�k, hanem haszontalan, ki�r�lt toknak, amelyt�l az els� alkalmas pillanatban meg kell szabadulni.”^{[xxxiv][xcvi]}

Figyelemrem�lt� a tetem verb�lis zaklat�sa, mely nem hangos s�r�sb�l �s jajvesz�kel�sb�l �ll, mint a legt�bb kult�r�ban. Benedek Istv�n a Tibeti Halottask�nyvh�z �rt el�tanulm�ny�ban �gy fogalmaz: „A k�ztes l�t a meghal�ssal kezd�dik, �s az �jj�sz�let�ssel �r v�get. K�zben a test elrothad vagy el�g, a l�lek azonban valahol k�borol, �s igyekszik min�l el�ny�sebben �jrasz�letni. Ebben seg�ti �t egy tanult l�ma vagy egy tapasztalt mester, aki m�r a haldokl�s v�g�r�iban megkezdi a k�nyv ritu�lis sz�veg�nek f�lbes�g�s�t, majd ezt folytatja a halott mellett negyedf�l napig, azt�n a m�r boml�snak indult hull�t elviszik, eltemetik, el�getik, de a pap ezzel mit sem t�r�dve folytatja a sz�veg biztat� k�nt�l�s�t �sszesen negyvenkilenc napig, abban a meggy�z�d�sben, hogy a tetemt�l megszabadult l�lek hallja a szavait, �s tal�n megfogadja a tan�cs�t…”^{[xxxv][xcvii]}.

A jap�n k�z�pkorban „Az elhunyt egy meglehet�sen hom�lyos t�lvil�gba t�vozik, aff�le hal�lorsz�gba (jomi-no-kuni), l�lekk� vagy v�d�szellemm� v�lva olvad bele a term�szetbe, �s t�bb-kevesebb j�indulattal �rk�dik az �l�k felett, aszerint, hogy azok tisztelik-e vagy sem […] A hal�l v�geredm�nyben csup�n eszk�z volt arra, hogy valaki �jj�sz�lessen egy jobb �letben.

Egy r�gi buddhista sz�veg megadta a sz�ks�ges utas�t�sokat a tetem ell�t�s�ra: »Meleg v�zben megmosva, gyapotba �lt�ztetve, aranyozott kopors�ba t�ve, illatszerrel meghintve, illatos f�szerekkel bor�tva, t�zben el�getve, �sszegy�jt�tt csontjai toronyba (ereklyetart�) helyezve…«

A halottat �ltal�ban azokkal a ruh�kkal �s t�rgyakkal temett�k (vagy �gett�k) el, amelyekhez �let�ben is ragaszkodott, s hogy �tkel�s�t a f�ldet az Amida-paradicsomt�l elv�laszt� Szanzu foly�n megfizethesse, n�h�ny p�nzdarabot helyeztek mell�, tov�bb� a t�lvil�gba vezet� hossz� utaz�shoz sz�ks�ges szalmapapucsot �s botot.”^{[xxxvi][xcviii]}. A temet�s el�tti �jszak�n virrasztottak mellette, egy szerzetes pedig sz�tr�kat id�zett neki.

Az �rm�nyek halottzaklat�sa m�g a k�zelm�ltban is �gy zajlott: „Jerev�n utc�in olykor nyitott kopors�t sz�ll�t� aut�kat l�tni. A megboldogultakat rehannal d�sz�tik fel. A temet� fel� tartanak […]

�regasszonyok, els�sorban a halott unokatestv�rei megmosdatt�k, megborotv�lt�k �s fel�lt�ztett�k a megboldogultat. A feles�g lev�gta a haj�t, �s eml�k�l a kopors�ba tette. �jszaka a csal�d �s a k�zeli ismer�s�k virrasztottak a kopors� mellett. A gy�szmenetben a feles�g �s a gyerekek k�vett�k a kopors�t, majd kiss� t�volabb a falu lak�i. �s csak ezut�n kezd�dik a szertart�s legfontosabb r�sze.

Meredek hegyoldal. A m�r felhantolt s�r k�r�l f�rfiak. Koszor�k, szalagok, csokrok.

A szok�snak megfelel�en az asszonyok �s a gyerekek elhagyt�k a temet�t. Csak a legsz�kebb f�rfirokons�g �s a falu parasztjai maradtak…”.