Mindenszentek �s halottak napja

Vir�gok a s�rokon, szel�den hunyorg� m�csesek pisl�kolnak a temet�kben, s alkonyatkor var�zsosan nyugodtt�, csendess� teszik a s�rkerteket. Eml�kez�nk. Ez az egy-k�t nap, ez a h�t az ima �s az elhunytak eml�k�nek id�szaka. A m�ltat nem feledhetj�k – ez a visszatekint�s �s a j�v� parancsa. November elsej�nek �nnepe, Mindenszentek napja az Egyes�lt �llamokb�l indult, angolsz�sz eredet� Halloween-�nnepre vezethet� vissza (All Hallows magyarul mindenszentek). A nap el�est�je (angolul ???All Hallows Eve", r�vid�tve: Halloween) a k�bor lelkek, a kelt�k halotti isten�nek �jszak�ja. Halloween azonban az egyik legr�gibb �nnep, melynek �vsz�zados t�rt�netis�ge kev�ss� ismert. Mai form�ja az �vsz�zadok sor�n t�bb kult�ra: a r�mai Pomona-nap, a kelta Samhain fesztiv�l �s a kereszt�ny Mindenszentek napja hagyom�nyainak kevered�s�vel alakult ki. A mai Anglia, Franciaorsz�g �s az Ib�riai-f�lsziget kelta term�szetim�d�i sz�m�ra a Napisten volt a munka �s a pihen�s jelk�pe, a gazdag term�s biztos�t�ja. A kelta �j�vet minden �v november elsej�n nagy fesztiv�llal �nnepelt�k, mely a nap uralm�nak v�g�t, illetve a s�t�ts�g �s a hideg uralm�nak kezdet�t szimboliz�lta. A kelt�k hite szerint ilyenkor Samhain a napisten a hal�l �s a s�t�ts�g fogs�g�ba ker�lt. A hiedelem szerint Samhain okt�ber 31-�n �sszeh�vta a halottakat, akik k�l�nb�z� form�ban �s alakban jelentek meg el�tte (a rossz lelkek �ltal�ban �llatok, f�leg macska k�p�ben �lt�ttek testet). Okt�ber 31-�n, miut�n a term�st betakar�tott�k �s elrakt�rozt�k a hossz�, hideg t�lre, megkezd�d�tt az �nneps�g. A kelta papok a hegytet�n, a szent t�lgyf�k alatt gy�lekeztek, �j t�zeket gy�jtottak, term�ny- �s �llat�ldozatokat mutattak be, t�z k�r�li t�ncuk jelezte a nap-szezon v�g�t �s a s�t�ts�g kezdet�t. Mikor elj�tt a reggel, a papok sz�tosztott�k a parazsat a csal�dok k�z�tt, hogy azzal �j t�zeket gy�jthassanak. Ezek tartott�k t�vol a halottakat, �s �zt�k el a hideget. November elsej�n az emberek �llatb�r�kb�l �s �llatfejekb�l k�sz�lt ruh�kba �lt�ztek, �s a napisten, Samhain tisztelet�re 3 napos Halloween fesztiv�lt tartottak. Az I. sz�zadban a r�maiak elfoglalt�k Angli�t. Hagyom�nyaik k�z�l a november 1-e k�r�li Pomona-nap, a gy�m�lcs�k �s kertek istenn�j�nek �nnepe az �vsz�zadok sor�n keveredve a kelta Samhai-�nneppel, az �sz�nnep kialakul�s�hoz vezetett. A t�z�nnepek az �vben mindig p�rosan voltak jelen, �gy az �sz�nnep mellett a ny�r�nnep, azaz Szent Iv�n �jszak�ja jelezte az �v m�sik komoly fordul�pontj�t, mely hasonl� kultur�lis metamorf�zison ment �t ebben az id�ben. Mindenszentek Mindenszentek napja a katolikus �s ortodox kereszt�ny egyh�z �nnepe. A katolikus egyh�z november 1-j�n, az ortodoxia pedig egy h�ttel k�s�bb tartja. Minden �dv�z�lt k�z�s �nnepe, akiket nem avattak szentt�, illetve a kalend�rium n�v szerint nem eml�kezik meg r�luk. Az �nnep kezdetei a IV. sz�zadba ny�lnak vissza. Szent Efr�m sz�riai egyh�zatya (373) �s Aranysz�j� Szent J�nos (407) m�r tud Mindenszentek �nnep�r�l, melyet m�jus 13-�n, illetve p�nk�sd ut�ni els� vas�rnap �ltek meg. E vas�rnap neve a g�r�g egyh�zban ma is Szentek Vas�rnapja. A Marcus Agrippa �ltal Krisztus el�tt 27-ben �p�ttetett Pantheont, R�m�ban 609 m�jus 13-�n kereszt�ny templomm� alak�tott�k. Ez adott alkalmat az �nnep bevezet�s�re: hiszen ezen a napon IV. Bonif�c p�pa ???Sz�z M�ria, V�rtan�k Boldog- asszonya �s minden v�rtan�k" tisztelet�re szentelte fel a r�mai Pantheont. November els� napja a megeml�kez�s napjak�nt a VIII. sz�zadban, 741-ben, III. Gergely p�pa idej�n jelent meg el�sz�r. Egyetemes �nnepp� IV. Gergely p�pa tette, 844-ben. Halottak napja A halottak napja j�val k�s�bbi eredet�, mint a mindenszentek �nnepe. A holtak�rt val� im�dkoz�s szok�sa 998-ban kezd�d�tt Franciaorsz�gban, �s a XIV. sz�zadban v�lt �ltal�noss�. A november 2-i halottak napja Sz. Odil� clunyi ap�tt�l (962-1048,) ered. � ezt az eml�knapot a Cluny anyaegyh�z al� tartoz� minden benc�s h�zban bevezette. Ez a rendelete (998) mindm�ig fennmaradt. Hamarosan pedig a benc�s renden k�v�l is meg�nnepelt�k, a 14. sz�zadt�l R�ma is �tvette. E napon gyerty�kat, m�cseseket gy�jtunk elhunyt szeretteink eml�k�re. Ehhez a szok�shoz azonban t�bb n�pi hiedelem is kapcsol�dik. N�melyik szerint ennek az a c�lja, hogy a vil�gosban a ???v�letlen�l kiszabadult lelkek" �jra visszatal�ljanak a maguk s�rj�ba, ne k�s�rtsenek. Magyar ter�leteken szok�s volt ilyenkor a s�rok megtiszt�t�sa, rendbe hoz�sa is. Ilyenkor fel is d�sz�tik a s�rokat, vir�gokat, koszor�kat visznek az elhunytak tisztelet�re. A n�phit szerint az�rt kell megsz�p�teni a s�rokat, hogy a halottak sz�vesen maradjanak lakhely�kben. Mivel sok�ig �gy tartott�k, hogy a halottak ilyenkor hazal�togatnak, ez�rt sokfel� szok�s volt, hogy sz�mukra megter�tettek, kenyeret, s�t, vizet tettek az asztalra. Egyes vid�keken a temet�be vitt�k ki az �telt, s a s�rokra helyeztek bel�le, a marad�kot pedig a koldusoknak adt�k. Szeged k�rny�k�n ???mind�nszentek kal�csa”, ???k�duskal�cs” n�ven �res kal�csot aj�nd�koztak a szeg�nyeknek. Sz�kely n�pszok�s szerint eg�sz kemenc�re val� cip�t s�t�ttek, amelynek Isten lep�nye vagy halottak lep�nye volt a neve. Ezt kiosztott�k a templom el�tt gy�lekez� szeg�nyek k�z�tt. Egy n�phit szerint, aki vir�got szak�t a s�rr�l, azt elviszi a halott. Az �g� gyerty�t nem szabad m�s s�rra tenni, mert annak a halottnak a b�ne, akinek a s�rj�r�l elvett�k, �tsz�ll a m�sik lelk�re. T�bbfel� �gy tartott�k, hogy Mindenszentek �s Halottak napja k�zti �jszak�n a halottak mis�znek a templomban, �s am�g a harang sz�l, hazal�togatnak sz�tn�zni. Ez�rt minden helyis�gben l�mp�t gy�jtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a h�zban. Erre a h�tre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, meszelni, a f�ldeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a h�z n�p�re. A kereszt�ny hagyom�ny kialakul�sa Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) azoknak az �dv�z�lteknek a k�z�s �nnepe, akiket nem avattak szentt�, illetve akik nem kaptak k�l�n napot a napt�rban. A Mindenszentek napja a Halottak napj�nak vig�li�ja, azaz �nnepi el�est�je. A hajdani r�maiak �seiket �s h�seiket istenk�nt �s f�listenk�nt tisztelt�k, szobrot emeltek, szent�lyt �ll�tottak sz�mukra. Marcus Agrippa i.e. 27-ben �p�ttette Pantheonnak nevezett hatalmas templom�t, ahol a papok az �sszes isten tisztelet�re �ldoztak. A Pantheont azt�n R�m�ban 610 (egyes forr�sok szerint 609) m�jus 13-�n kereszt�ny templomm� alak�tott�k, s IV. Bonif�c p�pa a templomot az �sszes v�rtan� tisztelet�re szentelte. Innen ered a Mindenszentek napja. A r�mai hagyom�ny azonban nem az els� volt a sorban, ugyanis a m�jus 13-i d�tum m�r kor�bban is ezen szentek �nnepl�s�re szolg�lt. A kezdetek a IV. sz�zadra ny�lnak vissza: Szent Efr�m sz�riai egyh�zatya �s Aranysz�j� Szent J�nos �r�saikban besz�molnak a Mindenszentek �nnep�r�l, melyet ekkor azonban m�g m�jus 13-�n, illetve a p�nk�sd ut�ni els� vas�rnap �ltek meg. E vas�rnap neve a g�r�g egyh�zban ma is Szentek Vas�rnapja. Nyugaton 609-ben t�nt f�l el�sz�r ez az �nnep, mikor m�jus 13-�n a Sz�z M�ria, V�rtan�k Boldogasszonya �s minden v�rtan�k tisztelet�re a m�r eml�tett m�don felavatt�k a Pantheont. Nemcsak v�rtan�kat, hanem val�ban minden szentet november 1-j�n el�sz�r Angli�ban �s �rorsz�gban kezdtek el �nnepelni a 700-as �vekben. November els� napja a megeml�kez�s napjak�nt a VIII. sz�zadban, 741-ben, III. Gergely p�pa (731-745) idej�n jelent meg el�sz�r, aki a kateg�ri�t tov�bb b�v�tve a Szent P�ter Bazilika egyik mell�kk�poln�j�t nemcsak minden v�rtan�nak, hanem ???minden t�k�letes igaznak" a tisztelet�re szentelte. Mindenszenteket egyetemes �nnepp� IV. Gergely p�pas�ga alatt 844-ben v�lt. Az �nnepet m�g a VIII. sz�zadban m�jus 13-r�l november 1-j�re tett�k �t, val�sz�n�leg az�rt, hogy ezzel a kelt�k r�gi n�pi �jesztendej�t megszentelj�k, ezzel �tv�zve a r�gi hagyom�nyt az �jjal. 835-ben J�mbor Lajos cs�sz�r IV. Gergely enged�ly�vel hivatalosan is elismerte az �j �nnepet, �s att�l kezdve a Mindenszentek az eg�sz kereszt�nys�g �nnepe lett. A katolikus egyh�z az �nnepet teh�t november 1-j�n, az ortodoxia pedig egy h�ttel k�s�bb tartja. A Mindenszentek napja ut�n k�vetkez� napot, Halottak napj�t 998 �ta tartj�k november 2-�n. Ez az �nnep �sszef�gg azzal a sz�zadv�gi szorong�sos hangulattal, mely 1000-re a vil�gv�g�t v�rta. Ilyen elk�pzel�sek mellett igyekeztek a halottakkal ???j�ban lenni", az elhunytak szellemeivel j� bar�ts�gba ker�lni. A s�rokon gyerty�t gy�jtottak, hogy ???szeg�ny, f�z�s lelkek annak f�ny�n�l melengethess�k magukat". A november 2-i halottak napja konkr�tan Sz. Odil� clunyi ap�tt�l (962-1048,) ered. � ezt az eml�knapot a Cluny anyaegyh�z al� tartoz� minden benc�s h�zban bevezette. Ez a rendelete (998) mindm�ig fennmaradt. Az ezredv�gi vil�gv�ge v�r�s elm�lt�val azonban az �nnep megmaradt, egyre ink�bb elterjedt, �s a 14. sz�zadt�l R�ma is �tvette. N�pszok�sok Halottak napj�nak het�t a halottak het�nek is nevezik. Ezen a napon szok�s a s�rok megtiszt�t�sa, feld�sz�t�se �s a gyertyagy�jt�s. A n�phit szerint ilyenkor hazal�togatnak a halottak: a gyerty�k f�ny�n�l a ???v�letlen�l kiszabadult lelkecsk�k" �jra visszatal�lhatnak a s�rba, nem k�s�rtenek, �s nem nyugtalan�tj�k az �l�ket. Sokfel� szok�s volt, hogy a halottak sz�m�ra megter�tettek, kenyeret, s�t, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok k�r�ben pedig m�g a temet�be is vittek ennival�t s a s�rokra helyeztek bel�le, a marad�kot pedig a koldusoknak adt�k). Szeged k�rny�k�n ???mind�nszentek kal�csa", ???k�duskal�cs" n�ven �res kal�csot aj�nd�koztak a szeg�nyeknek. Sz�kely n�pszok�s szerint eg�sz kemenc�re val� cip�t s�t�ttek, amelynek Isten lep�nye vagy halottak lep�nye volt a neve. Ezt kiosztott�k a templom el�tt gy�lekez� szeg�nyek k�z�tt. Zent�n Mindenszentek napj�n a csal�d minden tagja meggy�jt egy gyerty�t, azt tartott�k, hogy aki� a legel�sz�r le�g, az hal meg leghamarabb. Az �g� gyerty�t nem szabad m�s s�rra tenni, mert annak a halottnak a b�ne, akinek a s�rj�r�l elvett�k, �tsz�ll a m�sik lelk�re. T�bbfel� �gy tartott�k, hogy Mindenszentek �s Halottak napja k�zti �jszak�n a halottak mis�znek a templomban, �s am�g a harang sz�l, hazal�togatnak sz�tn�zni. Ez�rt minden helyis�gben l�mp�t gy�jtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a h�zban. A hagyom�nyos paraszti k�z�ss�gek egy r�sz�ben ???a halottak het�n" munkatilalom van: nem szabad f�ldet m�velni, mosni, meszelni, k�poszt�t els�zni, hogy ???ne zavarj�k a holtakat", s ???mert a bes�zott k�poszta megl�gyul", �s mert mindez bajt hozhat a h�z n�p�re. Ehelyett �r�ltek, kukoric�t morzsoltak. gondola.hu