SZENTI TIBOR

       H�borgatott halottaink

        Bevezet�

A fecske mintegy 50 milli� �ve fecske, az ember n�h�ny milli� vagy sz�zezer �ve Homo erectus, ill. sapiens, att�l f�gg�en, hogy az emberr� v�l�st milyen szempontok szerint vizsg�ljuk. Megk�zel�t�s�nket m�sk�nt kell kezden�nk, ha az embert az �l�vil�gban elfoglalt helye alapj�n k�v�njuk meghat�rozni. A Darwin �ta folytatott antropol�giai kutat�sok eredm�nyek�nt azt ma m�r senki sem vitathatja, hogy a Homo sapiens az az �llatfaj, amely fejl�d�se sor�n az �l�vil�g cs�cs�ra jutott. Megh�d�totta a F�ldet, puszt�tja k�rnyezet�t �s n�h�ny �vtizeden bel�l elindul az Univerzum megsz�ll�s�ra. Az emberi faj akkor hal ki, amikor minden �llati tulajdons�g�r�l lemond �s humaniz�lja azokat. Ekkor kopnak ki bel�le az eredeti, �r�k�lt �si �szt�n�k �s genetikai tulajdons�gok. Ez azonban m�g messze van.

A kiv�l� angol etol�gus, Desmond Morris szavaival �lve, az ember m�gis „csupasz majom”, vagyis sz�rzet�t elvesztett f�eml�s. „Az ember nem m�s - �rta -, mint az �llatvil�g egyik tagja. Egyszer sz�rnyeteg, m�sszor fens�ges, de mindig �llat. Hi�ba szeretj�k bukott angyalnak tekinteni magunkat, ha a val�s�gban felkapaszkodott majmok vagyunk.”^[i][i]. Ez nem pejorat�v! Sz�munkra nagyon is fontos, hogy meg�rizt�nk sok olyan alapvet� tulajdons�got - ha �gy tetszik, �llati �szt�nt -, amely n�lk�l nem l�tezn�nk. Gondoljunk csak a t�pl�lkoz�si, szaporod�si, menek�l�si stb. �szt�neinkre. Az �si, bels� k�sztet�sek m�ig hatnak, �s a rajtunk l�v� toj�sh�j v�konys�g� emberi kult�rr�teget minduntalan �tt�rik. Megmutatkoznak viselked�s�nkben, pszich�s �s szomatikus megnyilv�nul�sainkban. Ezek egy r�sze a „j� �zl�s�” embereket f�lh�bor�tja, m�sik r�sze viszont annyira bele�p�lt kult�r�nkba, az egyes n�pek, csoportok hagyom�nyos szok�saiba, hogy semmi kivetni val�t nem tal�lunk benne, s�t az k�vet el erk�lcsi hib�t, aki a konzervat�v trad�ci�kat megveti vagy elveti. Ez a fejteget�s�nk t�k�letesen �ll akkor is, ha a halottakkal val� foglalatoss�gr�l �s a temetkez�si szok�sainkr�l besz�l�nk.

I.

A TETEM SORSA

A f�eml�s�k �s kad�ver�k

Valamennyi fejlett majomfajn�l tapasztalt�k, hogy mik�nt az �r�l�k�ket sem, �gy v�ndorl�suk, gy�jt�get�s�k sor�n elhalt t�rsukat sem hagyj�k el, ugyan�gy, ahogy ezt nagyon sok n�luk fejletlenebb idegrendszerrel, �s �rzelmi megnyilv�nul�ssal b�r� eml�s teszi. K�l�n�sen �rz�kelhet� ez legk�zelebbi rokonainkn�l, a szerol�gusok �s genetikusok �ltal unokatestv�reinknek mondott csimp�nzokn�l, k�z�l�k is a bonob� fajn�l. Az ember �s a csimp�nz k�z�tti azonoss�g 98,8%, teh�t a k�l�nbs�g mind�ssze 1,2%, de ez a kis h�nyad m�gis eg�sz vil�got jelent.

Megfigyelt�k, hogy az eml�tett majmok az elpusztult hordatagot k�r�lveszik, egy darabig n�zegetik, h�zz�k, vonj�k, kurk�ssz�k, egyik-m�sik k�z�s�lni pr�b�l vele, mely ebben az esetben nem szaporod�si f�ladatk�nt, hanem t�rsas kapcsolatteremt�sk�nt funkcion�l. A kad�vert, miel�tt v�gleg sors�ra hagyn�k, n�h�nyan megk�stolj�k, eszegetik. Az anya az elhalt k�lyk�t m�g napokig a mell�re szor�tva cipeli, szoptatni pr�b�lja, kurk�ssza, v�gtagjait h�zogatja, n�zegeti. Ez a viselked�sm�d az anyai �szt�nnek csak az egyik megnyilv�nul�sa, a n�st�ny egyel�re nem hajland� tudom�st venni arr�l, hogy ut�dja m�r nem �l. Amikor v�gre f�lismeri, hogy a tetem kih�lt, esetleg m�r oszl�snak indult, m�g akkor sem mindj�rt l�ki el mag�t�l. Ezzel a viselked�sm�ddal m�r a tetem csoporthoz val� tartoz�s�t ismeri el, �s ennek megtart�s�ra t�rekszik. V�g�l a f�r�l a talajra ejti a testet, amit egyes fajok, mint pl. a csimp�nzok, feh�rjesz�ks�glet�k kiel�g�t�se �rdek�ben t�bbnyire k�z�sen elfogyasztanak.

Ezeket az �llati viselked�si form�kat, �szt�nk�sztet�seket az�rt �rtuk le ilyen r�szletesen, mert - mint l�tni fogjuk - az emberi kult�r�ban is tetten �rhet� megannyi r�szlete, �s ez a t�ny �hatatlanul �sszehasonl�t�sra sarkall benn�nket. Azt vil�gosan l�tnunk kell, hogy a f�eml�s�kn�l a kad�vernek m�g tov�bbi t�rsas sorsa van, egyk�nnyen nem mondanak le r�la.

Egy�bk�nt m�s gerinces �llatok eset�ben is ismert az elpusztult t�rsaik tetem�vel val� foglalatoss�g. Ezek k�z�l a legl�tv�nyosabb esem�ny tal�n az, amikor elef�ntok az afrikai elef�nttemet�kben, az orm�nyukkal a sz�raz csontokat forgatj�k. A majmokhoz hasonl�an, a d�gl�tt kiselef�ntokat k�rbeveszik, v�delmezik, orm�nyukkal igyekeznek talpra �ll�tani, �r�kig h�zz�k-vonj�k �ket, miel�tt a d�gev�k martal�k�ul hagyn�k.

A megkapaszkod�s, mint az �si �szt�nk�sztet�s megnyilv�nul�sa a tetemmel val� kapcsolatunkban

Szoci�lis fejletts�g�nket t�bbek k�z�tt annak k�sz�nhetj�k, hogy megtanultunk csoportban maradni �s egym�ssal foglalkozni. Ahogy a majmok kurk�ssz�k t�rsaikat, b�r�pol�sos szolg�latot l�tnak el, nek�nk is bels� vonzalmat �s kiel�g�l�st okoz, ha valaki mag�hoz h�z, hozz� b�jhatunk, gondoskodik r�lunk, k�nyeztet, �s ha kell, �pol. Ez legink�bb abban nyilv�nul meg, hogy vonz�dunk a m�sikhoz. Elt�rj�k rigoly�it �s elfogadjuk testi-lelki k�zeled�s�t. J�lesik, ha simogat, megfog. A szoros testi kapcsolaton, a b�ringeren kereszt�l jutunk egym�ssal �N-k�zelbe.

Amikor egy hozz�nk k�zel �ll� ember meghal, b�r tudjuk, hogy mi t�rt�nt vele, �s a hal�la vissza nem ford�that�, �rzelmeinkkel m�gis nehezen fogadjuk el a val�s�got. A megkapaszkod�s k�nyszere, mint lejt�n gurul� goly� m�g egy ideig meg�ll�thatatlanul mozog el�re, m�g esz�nk le nem f�kezi. Ekkor j�n az elszakad�s traum�ja. Ezt a gy�tr�, �rzelmeinkkel alig, vagy el nem fogadhat� �rz�st csak akkor tudjuk enyh�teni, ha a t�nyr�l egyel�re nem vesz�nk tudom�st; ha a tetemmel �gy viselked�nk, mintha m�g �lne.

A hagyom�nyos t�rsadalmi rendben is v�ltozatlanul kapaszkodunk a halottba: ell�tjuk, mosdatjuk, mik�zben besz�l�nk hozz�, dics�rj�k, sajn�ljuk, siratjuk, majd k�l�nb�z� lelki fokozatokon kereszt�l megkezd�dik a gy�sz f�ldolgoz�sa. A testi megkapaszkod�s �s elszakad�s �talakul lelki folyamatt�, mely az �rett szem�lyis�g eset�ben, az elhalt eml�k�nek �pol�s�val m�g �vtizedekig, vagy ak�r �lete v�g�ig tarthat. Ez az �si �szt�nk�sztet�s humaniz�lva jut kifejez�sre, amikor az �zvegy naponta n�zegeti elhalt p�rja f�nyk�p�t, rakosgatja kedvenc t�rgyait, �polja s�rj�t, �s gyakran besz�l r�la k�rnyezet�nek. Ezek ut�n nem v�letlen, ha a tetemnek nem hagyunk nyugodalmat, egy darabig m�g foglalatoskodunk vele, amikor pedig m�r nincs a k�zel�nkben, lelkileg id�zz�k, zaklatjuk. Vagyis nemcsak a test, de a l�lek �s az elhunyt �ltal k�pviselt szellemis�g sem nyugodhat t�l�nk. M�s k�rd�s, hogy ez ut�bbi �pol�sa olykor a csal�d, a csoport, a nemzet vagy ak�r az eg�sz emberis�g fontos k�teless�ge. (Gondoljuk csak meg, milyen h�l�datlan ut�kor voln�nk, ha pl. nem emlegetn�nk �llamalap�t� Szent Istv�n kir�lyunkat, vagy nem tiszteln�nk Galileo Galileit.)

A szeretett ember hal�la eset�n nemcsak a sajn�lat, �s az ir�nta val� ragaszkod�s �l benn�nk, hanem az eltasz�t�s k�nyszere, a halott�l val� elidegened�s is megsz�letik. Az elhunyt r�mm� v�lhat - mert az ismeretlen, teh�t f�lelmetes hal�l birtokba vette -, szelleme k�s�rthet. �si �szt�neinkbe m�lyen bele�r�dott a hull�t�l val� irt�z�s �s f�lelem. Amikor a szubhum�n f�eml�s a szavann�ra ker�lt v�dtelen�l kiszolg�ltatottan a ragadoz�knak, f�leg az �jszaka s�t�tj�ben k�s�rtett�k az �llatellens�gek, f�lvillan� szemek, vicsorg� fogak, r�mes ord�t�sok stb. form�j�ban, amelyek az �let�re t�rtek �s elpuszt�tott�k. Az emberi kult�ra fejl�d�s�vel p�rhuzamosan �gy jelent meg a hulla, csontv�z, koponya, m�mia, v�mp�r, zombie alak� mitol�giai alvil�gi horrorl�nyek t�mege, akikt�l f�lni kell, s akik azonosulnak a tetemmel. Idegeinkben �lnek, visszaj�rnak �s k�s�rtenek. Ideig-�r�ig elaltathat� a retteg�s, de pl. a term�szeti ember m�g ma is minden alkonyatkor f�lni kezd, mert tudja, hogy j�n a s�t�ts�g, a hal�l �r�ja, amikor sz�m�ra lek�zdhetetlen alvil�gi er�k szabadulnak el, �s retteg, hogy az �jt nem v�ltja f�l a vil�goss�g. Csak hajnalban, a f�nyt hoz� napsugarak hat�s�ra nyugszik meg.

�let, hal�l, transzcendencia

Az �llati �szt�n �s az emberi magatart�s megnyilv�nul�sai k�z�tti k�l�nbs�get abban l�tjuk, hogy az ember a cselekedeteit humaniz�lta, m�g ha ezek j� r�sze a mai eur�pai etika sz�m�ra elfogadhatatlan is. Az �si �szt�nt transzcendent�lis csomagol�sba helyezt�k - a bels� k�sztet�s ett�l kezdve h�tt�rbe szorulni l�tszik, ill. neh�zkes a f�lismer�se -, �s kult�r�nk, n�pi hagyom�nyaink megannyi szok�s�val sz�nezt�k. Ennek alapj�ul az istenhit, ill. a halott ember valamilyen t�lvil�gi tov�bb�l�s�nek hite szolg�l. Az emberi civiliz�ci�ban nem jelenik meg a tetemmel kapcsolatos olyan tev�kenys�g, amelynek h�tter�ben ne lehetne kisebb ar�nyban a tudom�nyos f�lismer�sre val� t�rekv�st, nagyobb ar�nyban pedig a hittel kapcsolatos elv�r�sok kiel�g�t�s�t f�lfedezni.

 „Hit n�lk�l nem lehet �lni” - fogalmazt�k meg �pol� tan�tv�nyaim n�h�ny �vvel ezel�tt. A hit n�lk�li embernek nincs tartalmas �lete. Valamiben minden embernek hinnie kell, pl. �nmag�ban, az Emberben, a j�v�ben, a r�b�zott betegek eg�szs�g�nek vissza�ll�t�s�ban stb. A teol�gia szerint, minden hitnek az alapja az istenhit. Paul Davies fizikus, az Univerzum^[ii][ii] kutat�ja, a vall�s �s a tudom�ny k�z�tti h�d �p�t�s��rt 1995-ben megkapta a Nobel-d�jjal veteked� Templeton-d�jat. Egyik k�nyv�ben �gy k�rvonalazta hovatartoz�s�t:

„Magam a tud�soknak ahhoz a csoportj�hoz tartozom, akik ha nem is osztj�k a hagyom�nyos vall�s tanait, mindazon�ltal tagadj�k, hogy a Vil�gegyetem a vakv�letlen c�ltalan term�ke. Tudom�nyos munk�ss�gom sor�n mindink�bb arra a felismer�sre jutottam, hogy a fizikai val�s�g oly b�mulatos tal�l�konys�ggal �p�l fel, amelyet nem tudok puszta t�nyk�nt elfogadni. Kell lennie valami m�lyebb magyar�zatnak. Hogy azt�n Istennek h�vja-e ezt valaki, meghat�roz�s �s �zl�s dolga. Tov�bb� arra a meggy�z�d�sre jutottam, hogy a tudat - vagyis a vil�g tudatos szeml�lete - nem a term�szet semmitmond� j�t�ka, hanem a val�s�g mindenn�l alapvet�bb megnyilv�nul�sa. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mi lenn�nk a Vil�gegyetem c�lja. T�volr�l sem. M�gis hiszek abban, hogy mi, emberek kit�phetetlen�l bele�gyaz�dtunk a dolgok rendj�be.”^[iii][iii].

Milyen nagyszer� azt tudni, hogy - a csillag�szok megfogalmaz�sa szerint -, „mindannyian csillagporb�l vagyunk”, vagyis az anyag-megmarad�si t�rv�ny �rtelm�ben, elpuszt�thatatlanok. A hal�llal csak az �N-�nket vesz�tj�k el, de anyagi voltunk - b�r folyamatosan �talakul - m�gis elpuszt�thatatlan. Beletartozik az Univerzumba, annak �p�t�k�ve.

A tudom�ny mai �ll�spontja szerint, amelyet 1995 nyar�n a Hubble-exped�ci� bizony�tott, volt �srobban�s, amely a Vil�gegyetem kezdete, teremt�se. Az anyag-energia megmarad�si elv �rtelm�ben - amelyet Albert Einstein vil�gh�r� k�plet�vel az E = m·c²-el defini�lt -, kezdetben egy mag�ra ismert, nyugv� �senergia volt. Ezt ma teol�giai �rtelemben a teremt� Istennek nevezhetj�k, aki az �srobban�ssal mag�b�l l�trehozta az anyagi vil�got, �s megteremtette a t�gul� vil�gegyetemet, benne 16-20 milli�rd �v ut�n az embert.

M�r az az elgondolkodtat� t�ny, hogy ez az �senergia nem m�s �llatfajt, hanem minket emelt ki az �l�l�nyek k�z�l, �s helyezett a f�ldi �let cs�cs�ra, jelzi: vel�nk c�lja volt. Ez az �senergia minden�tt ott van az Univerzumban, csak megfelel� vev�k�sz�l�kkel, vagyis l�lekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy felfedezhess�k �s befogadhassuk. Az emberr� v�l�s folyam�n ezt mindazok k�pesek voltak �rz�kelni, akik csak akart�k.

A l�lek m�r az �semberben is megnyilv�nult, �s a k�l�nf�le kult�r�k �ltal l�trehozott hitform�kkal az�ta is igyekszik benn�nket igazgatni. A hit k�z�ppontj�ban a k�t v�glet: az �r�k �let �s az �r�k elm�l�s �ll. Az ut�bbival kapcsolatos a halott, aki t�bbnyire tiszteletnek �rvend, �s arra k�sztet benn�nket, hogy foglalkozzunk vele. „Val�sz�n�leg nincs is olyan t�rsadalom, amely ne tiszteln� a halottait. M�g nem�nk kezdeti korszak�ban is, a neander-v�lgyi ember �gy-ahogy rendezett s�rokba temette az elhunytakat.”^[iv][iv]

Halott, tetem, hulla…

Csod�latos a nyelv. Kifejezi az �rzelmeinket, �s az adott dolgokhoz k�thet� viszonyainkat is. Arra vonatkoz�an, hogy mennyi kifejez�ssel tudjuk elk�l�n�teni, �s �rzelmileg �rnyalni az elhaltat jelent� szavainkat, �me n�h�ny ismert p�lda: elt�vozott, halott, holt, holttest, tetem, hulla, kad�ver, d�g stb. Figyelj�k meg, hogy az itt felsorolt szavak sorrendje k�tfajta min�s�t�st is takar!

Vegy�k p�ldak�nt a k�t sz�ls�s�ges sz� jelent�s�t, az eml�tettek k�z�tt az els�t �s az utols�t. Az elt�vozott m�g valamilyen emberf�l�t jelent, csak m�r nincs vele �l� kapcsolatunk. Test �s valamik�ppen l�lek egy�tt, aki itt hagyott benn�nket, de valamilyen transzcendent�lis kapcsolatra m�g alkalmas. Ugyanakkor a d�g m�r egy l�lektelen, boml� anyagt�meg, amelyt�l az „eur�pai” hagyom�nyokkal rendelkez�, de az iszl�m �s buddhista kult�r�kban is igyeksz�nk min�l hamarabb megszabadulni.

A m�sik min�s�t�s erk�lcsi �rt�k�t�letet tartalmaz. K�zvetlen hozz�tartoz�nk elt�vozott; teste halott, vagyis holttest. A patol�gusnak tetem, a boncmesternek hulla, kad�ver, intelligenciaszint�nkt�l f�gg�en pedig, a haragosunkat olykor d�gnek eml�tj�k.

Ezek a min�s�gbeli k�l�nbs�gek egy�ttal a tetemmel val� b�n�sm�dunkat is szab�lyozz�k. Az elhalt kedves szem�lyt m�g egy darabig �l�nek tekintj�k, besz�l�nk hozz�, kedvesked�nk neki, lelkiismeret-furdal�sunk miatt bocs�natot k�r�nk t�le, simogatjuk, vir�got sz�runk a kopors�j�ba stb. A temetkez�si ember sz�m�ra, aki elhozza a kopors�t, beleteszi a halottat �s kiviszi a sz�ll�t� j�rm�h�z, az elhalt m�r k�z�mb�s, csak egy „munkadarab”, ami sz�m�ra csak a meg�lhet�s�vel kapcsolatos tev�kenys�g alanya. Nem v�rja t�le senki, hogy munk�ja k�zben a halottat sirassa, babusgassa, a kopors�t �vatosan tegye a plat�ra, hogy a test ne r�zk�dj�k. Term�szetes, hogy � m�sk�nt b�nik vele, mint a hozz�tartoz�k.

F�lvet�dik a k�rd�s, hogy korszakunkban, egy civiliz�ltnak mondott orsz�gban, mik�nt viszonyulhatunk az elhalthoz? Alapvet� k�vetelm�ny: a lehet� legkevesebb zaklat�ssal. K�t f� szempontunk lehet: el�sz�r is a porh�velyt tekints�k ment�lisan emberi maradv�nynak. Milyen sz�pen fogalmazott Xenoph�n, amikor az embert fens�gnek nevezte. Azt is tudjuk, hogy minden ember egy vil�g, k�l�n vil�g, amely megism�telhetetlen. (A teljes azonoss�got m�g az egypet�j�s�g, vagy a kl��noz�s sem biztos�tja.) Az elhalt testre tekints�nk azzal a tisztelettel, hogy az az egykori �N-t hordozta; kiszolg�lta a szem�lyis�get, �ltette, �s hozz�j�rult �letm�v�nek megval�s�t�s�hoz. �ppen ez�rt f�lt�tlen�l tisztelet kell, hogy �vezze.

Szomatikus szempontb�l a tudom�ny fejl�d�se, az �l�k seg�t�s�nek �rdek�ben f�lt�tlen�l sz�ks�ges, hogy a holttesten bizonyos vizsg�latot, boncol�st stb. is elv�gezz�nk, de ezt korl�tozzuk a lehet� legsz�ks�gszer�bbre. Arr�l sem szabad megfeledkezn�nk, hogy a halott test val�j�ban boml� anyag, teh�t a kell� tiszteletad�s mellett, de min�l hamarabb v�gs� nyugalomba kell helyezn�nk. Ez a tov�bbiakban nemcsak a fizik�lis, hanem a lelki nyugalma biztos�t�s�ra is vonatkozik.

Egyes vid�keken, mik�nt Magyarorsz�gon is, m�ig �l� szok�s, hogy az elhalt szellem�vel val� kommunik�l�s �rdek�ben halottl�t�khoz fordulnak; m�diumokon kereszt�l pr�b�lnak kapcsolatot teremteni az elhunyttal; sze�nszokon, spiritiszta �sszej�veteleken j�sl�ssal, poh�rt�ncoltat�ssal, transzba es�ssel szeretn�nek az elt�vozott szellem�hez k�zelebb ker�lni. A gy�sz f�ldolgoz�s�nak az sem aj�nlott m�dja, ha a gy�szol�k egy r�sze a halott s�rj�n�l m�g hetekig hangosan s�r, besz�lget az elhunyttal; �telt, italt visz neki stb., ahogy erre majd nem egy p�ld�t fogunk olvasni a k�vetkez�kben.

Az elt�vozott lelk��rt im�dkozhatunk - ahogy ezt a nagy t�rt�nelmi egyh�zak �vezredek �ta ind�tv�nyozz�k -, eml�k�t magukban �rizhetj�k, ha pedig jelent�s szem�lyis�g volt, szellem�nek �pol�s�val (pl. alap�tv�ny l�trehoz�s�val, eml�kt�bla elhelyez�s�vel, szobor�ll�t�ssal, �let�nek meg�r�s�val stb.) ad�zhatunk eml�k�nek.

A tetem mai sorsa civiliz�ci�nkban a „v�gs�” nyughelyre helyez�sig

A tetemnek nincs nyugta. Egyk�nnyen nem tudunk t�le sem �rzelmileg, sem fizikailag megv�lni. A hal�l�lm�nyt az �rzelmi k�t�d�st�l, a k�telez� hagyom�nyok betart�s�t�l, �s intelligenci�nkt�l f�gg�en lassabban vagy nehezebben, illetve gyorsabban vagy k�nnyebben tudjuk f�ldolgozni, de am�g ez nem t�rt�nik meg, a halottal foglalatoskodunk. A trad�ci�k megk�vetelik t�l�nk ezt a tev�kenys�get, ez�rt a tetemet bolygatjuk, h�borgatjuk, zaklatjuk, nem nyugszunk t�le. Ezt olykor fontos tudom�nyos k�nt�sbe �lt�ztetj�k, amelynek c�ljak�nt a j�v� nemzed�k �rdek�t hat�rozzuk meg, �s ezzel �rzelmi, erk�lcsi jogot form�lunk a tetemmel val� manipul�ci�nkra. Ez a gyakorlatunk �gy nyer polg�rjogot, s�t k�telez� �rv�nyt!

Ma az �letb�l val� elt�voz�snak n�gy fontosabb helysz�ne lehet: otthon, fekv�beteg int�zm�nyben, k�zter�leten, illetve b�rhol er�szakos vagy krimin�lis beavatkoz�s k�vetkezt�ben. �ltal�ban rettenetes �lm�nyekkel szolg�lnak a h�bor�k, a XX. sz�zadi vil�gh�bor�k, k�l�n�sen a jap�n atomt�mad�s k�vetkezm�nyei.

Vizsg�ljuk meg a „korszer�” elhal�loz�s lehet�s�geit!

Otthoni halottell�t�s

Ha valaki otthon hal meg, f�leg faluhelyen, ahol a hagyom�nyok m�r megsz�n�ben ugyan, de m�g �lnek, a tetemet a f�ldre helyezik - ha ezt kor�bban m�r meg nem tett�k a haldokl�val^[v][v] -, �s szemh�j�ra p�nz�rmet tesznek, hogy z�rva maradjon, �ll�t pedig f�lk�tik, hogy a sz�ja ki ne ny�ljon. A tetem kih�l�se el�tt, m�g a hullamerevs�g be nem �ll, lemeztelen�tik, majd langyos v�zzel, szappannal, egy darab rongy seg�ts�g�vel az eg�sz testet lemoss�k, rossz t�r�lk�z�vel megsz�rogatj�k, megborotv�lj�k �s megf�s�lik, majd fel�lt�ztetik. Ha ezeket a m�veleteket a csal�d nem v�llalja, erre alkalmas embert keresnek, vagy a hullasz�ll�t�k k�l�n fizets�g�rt elv�gzik.^[vi][vi]

A fekv�beteg int�zm�nyben elhaltak ell�t�sa

N�p�nk sz�m�ra a halott f�lk�sz�t�se a „hossz� �tra” �pp olyan fontos volt, mint egy �jsz�l�tt ell�t�sa, hiszen szem�kben a hal�l nem volt m�s, mint „belesz�letni egy m�sik vil�gba”. A k�rh�zban elhalt test ezt a szeretetteljes, vall�si �rz�lett�l f�t�tt ell�t�st nem kapja meg. Itt m�r csak kad�vernek sz�m�t, amelyet min�l gyorsabban el kell t�vol�tani a betegek k�z�l, amely elj�r�s egy�bk�nt nagyon helyes.

A halottal val� b�n�sm�d t�bbnyire fizik�lis, de ahogyan ezt v�grehajtjuk, az min�s�ti emberi mentalit�sunkat. Mint azt f�ntebb kifejtett�k, a tetemben egy ember �N-k�p�t, eg�sz vil�g�t, bej�rt �let�tj�nak hordoz�j�t tisztelj�k. M�gis gyakori, hogy a test ell�t�sa k�zben pejorat�v jelz�ket mondanak a m�r v�dekez�sre k�ptelen porh�velyre.

A k�rh�zi �pol�szem�lyzet sz�m�ra a halottal val� foglalatoss�g akkor kezd�dik, amikor nem siker�lt az �jra�leszt�se, ill. meg�llap�tott�k az agyhal�l be�llt�t. K�t �r�s k�telez� pihentet�s ut�n a testet teljesen lemeztelen�tik. Ha sz�ks�ges, lemoss�k. Az ag�nia k�zben a test f�lsz�n�re jutott v�lad�kokat el kell t�vol�tani. Ezut�n a halottat megf�s�lik, az �ll�t f�lk�tik, a z�rt szemh�j�ra nedves vatt�t helyeznek, majd ruh�tlanul leped�be csavarj�k.

Az egyik csukl�j�ra, �s vele �tellenben a m�sik bok�j�ra f�lk�tik a kit�lt�tt (nyomtatv�ny) adatlapot. (N�v, sz�let�s, elhal�loz�s d�tuma stb.) Ezt k�vet�en a tetemet z�rt k�r�lm�nyek k�z�tt az oszt�lyr�l elt�vol�tj�k. Ekkor viszik a patol�gi�ra, ahol a boncterem h�t�j�be, vagy mindj�rt a boncasztalra ker�l. Ett�l kezdve ugyanaz a sorsa, mint azoknak a testeknek, amelyek k�zter�leten m�ltak ki, vagy a hal�lukhoz b�n elk�vet�s�nek gyan�ja f�z�dik.

Boncol�s, macer�l�s, prepar�l�s

Mivel k�rh�zi eg�szs�gnevel�k�nt dolgozunk, nemcsak hivatalb�l, de bels� meggy�z�d�sb�l is valljuk, hogy a tetem boncol�sa a v�gleges diagn�zis f�l�ll�t�sa, a k�rok kider�t�se, a j�v� nemzed�k�nek sikeresebb gy�gy�t�sa, v�delme �rdek�ben elengedhetetlen �s sz�ks�ges. Int�zm�ny�nk a szegedi Szent-Gy�rgyi Albert Orvostudom�nyi Egyetem oktat� k�rh�za. Boncterm�nkben az egyik f�l�r�s szerint, „Mortui vivos docent”, azaz „A holtak az �l�ket tan�tj�k”. A halott bels� r�szeinek f�lt�r�sa �s mind makro-, mind mikroszkopikus, ha kell tov�bbi m�s, kieg�sz�t� vizsg�lata, k�miai, szerol�giai, genetikai stb. m�dszerekkel t�rt�nik. M�sik f�liratunkat �gy fogalmazt�k: „Nem kital�lni, hanem megfigyelni kell a term�szet jelens�geit”. A boncol�st teh�t nem ellen�rz�s�nk k�veti, de az mindenki el�tt vil�gos, hogy ezzel a term�szet �ltal m�r nyugov�ra sz�nt tetemet mesters�gesen bolygatjuk tov�bb.

A szekci�ba nagyon sokan nem tudnak belenyugodni. K�rik, k�vetelik, s�t er�szakkal fenyegetik a patol�gust, hogy az � dr�ga halottukat ne „trancs�rozz�k sz�t”, hanem „hagyj�k pihenni”. Ez a r�teg min�l ink�bb iskol�zatlan, �s min�l k�zelebb �ll a term�szeti n�pekhez, a t�rzsi k�z�ss�gekhez, mint pl. n�lunk egyes cig�nycsoportok, ann�l ink�bb ellene van a boncol�snak. Dr. T�r�k Istv�n v�s�rhelyi patol�gus f�orvos sok �vtizedes gyakorlat�b�l eml�t olyan �rdekes eseteket, amikor pl. a cig�ny hozz�tartoz�k bej�nnek a prosectur�ra halottjukt�l elb�cs�zni. Egy alkalommal l�tott olyat, hogy az asszony haj�t t�pdeste, arc�t v�resre karmolta �s jajvesz�kelve borult a tetemre, cs�kolgatva azt. Ez a jelenet nem egy term�szeti n�pn�l a gy�sz f�lold�s�val egy�tt j�r�, k�telez� magatart�sforma. Az eml�tett n� ezt k�vet�en kigombolta halottj�n a ruh�t �s ellen�rizte, hogy a csal�di tilt�s ellen�re, elv�gezt�k-e rajta a boncol�st?

Nagy Britanni�ban halottk�m bevon�s�val t�rt�nik a boncol�s. „A hal�lesetek 32%-�ban h�vnak halottk�met, valamivel kevesebb, mint 8%-�ban ker�l sor nyomozati munk�ra. �ltal�nos gyakorlat, f�leg oktat�ssal foglalkoz� k�rh�zakban, hogy az orvoscsoport, melyhez az eset tartozik, enged�lyt k�r az elhunyt hozz�tartoz�j�t�l, hogy a halottk�m bevon�sa n�lk�l elv�gezhess�k a boncol�st. Nagyon sokat lehet tanulni, amikor szembes�lhet�nk egy esetleges b�ntettel. Az esetek 15-20%-�ban k�rik �s adj�k meg az enged�lyt.”^[vii][vii]

*

A macer�l�s, prepar�l�s a jelent�sebb patol�giai oszt�lyokon, f�leg klinik�kon, anat�miai int�zetekben mindennapos. A h�dmez�v�s�rhelyi Erzs�bet K�rh�z patol�giai oszt�ly�n pl. nagy eml�k� orvosok nemzed�kei gy�jt�tt�k, konzerv�lt�k azokat a sz�veteket, szerveket, testr�szeket, s�t teljes embri�kat �s �jsz�l�tteket, amelyek szervm�zeumunkat gyarap�tj�k.

Id�sebb dr. Genersich Antal (1842–1918) h�dmez�v�s�rhelyi seb�sz �s patol�gus, amikor szeretett kisfia meghalt, �vegtetej� kopors�ba z�ratta, �s naponta n�zegetve tanulm�nyozta a tetem f�lboml�si folyamat�t. A szakmai k�v�ncsis�ghoz nyilv�nval� emberi �rdekl�d�s is t�rsult, amely egy�ttesen legy�zte a hal�l okozta lelki traum�t. Ez az eset is jelzi, hogy a hal�llal val� foglalatoss�gunk kit�r�lhetetlen bel�l�nk. Ha van tetem, azzal foglalkozunk, ha nincs, akkor mag�val a hal�l gondolat�val. Ezt fogalmazzuk meg k�pileg is, �lland�an f�lsz�nen tartjuk magunkban. A hal�l az a v�kony fonal, amelyen sz�ntelen t�ncolunk, am�g csak el nem szakad, �s az �l�be nem hullunk.

Erzs�bet kir�lyn� hal�l�nak 1998. szept. 10-�n volt a 100 �ves �vfordul�ja. �t az anarchista Lucheni gyilkolta meg Sv�jcban. A b�rt�nben t�rt�nt �ngyilkoss�ga ut�n „Lucheni fej�t t�rv�nysz�ki orvosok lev�gt�k �s formalinos oldatban konzerv�lt�k. Jelenleg B�csben tal�lhat� az orsz�gos patol�giai-anat�miai m�zeumban.”^[viii][viii]. Az emberi szerveket titkos borzong�ssal teli f�lelemmel n�zegetj�k. A v�r, a hullar�sz l�tv�nya egyszerre k�v�ncsis�ggal �s viszolyg�ssal t�lt el benn�nket.

Nem egy vall�sos embert m�r a boncol�s is megbotr�nkoztat, de az a t�ny, hogy nem az eg�sz tetemet temetik el, hanem annak egyes r�szei a majdani f�lt�mad�st esetleg sz�raz-, vagy nedves k�sz�tm�ny form�j�ban, a s�rt�l t�vol v�rj�k be, egyenesen f�lh�bor�t. Gondoljunk arra, hogy a katolikus egyh�z a hamvaszt�st is sok�ig ellenezte, �ppen a f�lt�mad�sra val� tekintettel. A tan�t�s szerint ugyanis az utols� �t�letkor a test is �jj��led. Az egyh�z csak az ut�bbi �vtizedekben, a fizikai, biok�miai szaktudom�nyok fejl�d�s�vel �s ezek eredm�nyeinek meg�rt�s�vel v�lt e t�ren enged�kenyebb�.

Amikor magunk d�nt�nk holttest�nk zaklat�s�r�l

Nem egy ember maga hat�roz �gy, hogy hal�la ut�n a test�t f�ldarabolhatj�k. Ennek k�t lehet�s�ge van, �s a t�rsadalom mindkett�t elismeri, t�mogatja a d�nt�sek humanit�riusvolta miatt. Az egyik lehet�s�g az, hogy az agyhal�l be�llta ut�n, de a tetem visszaford�thatatlan f�lboml�sa el�tt, egyes �p szerveit kiveszik, �s az arra v�rakoz� betegekbe transzplant�lj�k. �gy a „halottnak” esetleg t�bb ember �let�t is siker�l megmentenie.

M�g k�l�n�sebb transzplant�ci� az, amikor a hirtelen, t�bbnyire tragikus k�r�lm�nyek k�z�tt elhalt, eg�szs�ges f�rfib�l ond�folyad�kot nyernek, �s vele az ezt ig�nyl� feles�g�t mesters�gesen megterm�keny�tik. R�ad�sul ez a „sz�vetbe�ltet�s” k�nnyebb, mintha m�s szervet transzplant�ln�nak, hiszen nem v�letlen, hogy a term�szet a her�ket a has�regen k�v�l, teh�t a testh�m�rs�kletn�l hidegebb k�rnyezetbe helyezte ki, mivel a sperm�knak ez a legmegfelel�bb. �gy a h�l� tetemb�l m�g hosszabb ideig lehet �letk�pes ond�folyad�kot nyerni. Gondoljunk csak bele e k�l�n�s helyzetbe! A holt �l�t nemz!

„Nemes cselekedet, amit ezen a t�ren egy�ltal�n megtehet�nk: meger�s�tj�k azt az �hajunkat, hogy szerveinket szerencs�tlens�g eset�n bek�vetkez� hal�lunkkor szerv�t�ltet�shez aj�nljuk fel […] �ltal�ban az a k�vetelm�ny, hogy a donor fiatal, s kor�bbi �let�ben eg�szs�ges legyen.”^[ix][ix]

Arra is van v�llalkoz�, aki hal�la ut�n eg�sz test�t, egyes szerveit, vagy pl. a fej�t aj�nd�kozza valamelyik orvostudom�nyi egyetem patol�giai int�zet�nek tanulm�nyi c�lokra. Az 1950-es �vekben a politikai el�t�lt, kiv�gzett holttest�t nem vihette �s temethette el a csal�d. Ez a b�ntet�s r�sze volt. Az esetek egy r�sz�ben m�g jeltelen�l sem temettette el �ket a b�rt�n. Az is a csal�d tov�bbi lelki megk�nzat�s�hoz tartozott, hogy szeretteik tetem�t �tadt�k a legk�zelebbi patol�giai int�zetnek, ahol sz�tmacer�l�dva lassank�nt elem�szt�dtek. Ez t�rt�nt a szegedi Csillag B�rt�n udvar�n kiv�gzett v�s�rhelyi �n. feh�rg�rdist�kkal is.