Bevezet�

A tetemnek a k�l�nb�z� emberi kult�r�kban koronk�nt rendk�v�l v�ltozatos a sorsa. A kultur�lis antropol�gia a mai napig nem tudta tiszt�zni az egyes jelens�gek pontos eredet�t, ez�rt csak f�lt�telez�seink vannak. Vizsg�ljunk meg n�h�nyat k�z�l�k. A hamvaszt�s az egyik tetemelt�vol�t�si m�d. Kialakul�s�nak legval�sz�n�bb oka a n�phiedelem vagy vall�si meggy�z�d�s szerint az lehetett, hogy a l�lek a testb�l annak lev�laszt�s�val tudott a leggyorsabban kiszabadulni, a Holtak Birodalm�ba eljutni, esetleg karn�l�dni, reinkarn�l�dni, vagy a term�szetben teljesen f�lold�dni. M�s n�zet szerint viszont a t�z �ltal semmis�lt meg olyan m�rt�kben, hogy t�bbet nem kellett t�le f�lni, „nem j�rt vissza k�s�rteni”. Vannak, akik a hamvaszt�sban higi�n�s �vint�zked�st l�tnak. M�sok a tetem elhelyez�s�vel kapcsolatos gondok cs�kkent�s�t emelt�k ki. Hasonl� f�lt�telez�sek f�z�dnek a tetem kit�tel�hez, platformon, barlangban val� elhelyez�s�hez is.

B�rmilyen kultur�lis m�zba forgatjuk is a jelens�geket, valamennyi a tetemmel kapcsolatos, �si k�sztet�s�nkre vezethet� vissza. Neh�z elfogadnunk, hogy az elhunyt t�bb� nem az, aki addig volt. Am�g hozz�szokunk a gondolathoz, hogy elvesz�tett�k, sokmindent megpr�b�lunk vele v�ghez vinni. Ebben rem�ny is van: tal�n m�gsem igaz a t�ny. Az elt�vozott majd visszat�r, folytatja k�zt�nk megszokott �let�t. A hal�l�t k�vet� megbolydult k�z�ss�gen bel�l ism�t helyre�ll a rend.

A legt�bb n�p eset�ben a halott nem igaz�n hulla, vagyis egy boml� szervesanyag-t�meg, hanem valami k�l�nleges „�l�halott�” v�ltozott. �l� is, meg nem is. Nem �l abban a form�ban, ahogy azt tette eddig, de �li a „halottak �let�t”, �s tov�bb figyeli a kor�bban vele �l� embereket. Tal�n �rez, l�t, hall is mindent, csak az addigi m�dszerekkel nem tud visszajelezni, v�laszolni.

Van kult�ra, ahol a tetem azonnal megsz�nik emberk�nt l�tezni, m�shol n�h�ny nemzed�k kell, m�g val�di halott� v�ltozik �s kikopik az eml�kezetb�l, de a legt�bb n�p eset�ben a szellemi, t�rsadalmi vezet�k �vsz�zadokon, s�t �vezredeken kereszt�l is tov�bb�lnek, halhatatlanokk� v�lnak. Ehhez m�r nem is kell holttest. Ki tudja, hol porlad pl. Szophokl�sz porh�velye? Lelke sem k�s�rt, hanem szelleme tan�t, �s p�ldak�nt �l tov�bb. Mindebb�l kider�l, hogy az ember a f�ldi �let�t�l f�ggetlen�l �ll testb�l, l�lekb�l �s szellemis�gb�l. F�lfog�sa v�logatja, hogy ezek k�z�l melyik puszt�that� el, melyik tarthat� f�nn. Ez is r�sze a halottal val� foglalatoss�gunknak.

A „zombie-gy�rt�s”

Id�rendben ugyan nem ide illik, de biol�giailag �s tematikailag itt kell foglalkoznunk a zombie-val, ezzel a sem nem �l�, sem nem halott „k�ztes l�nnyel”, amelyet m�g a magyar idegen szavak sz�t�ra sem ismer. Az angol nagysz�t�rban �gy magyar�zt�k a fogalmat: „1. a/ [a nyugat-indiai babon�ban] var�zslattal/boszork�nys�ggal felt�masztott halott b/ reaktiv�lt ember. 2. T�kfej, fajank�” stb.^[i][xvi]. A Spektrum TV-csatorna egyik filmje 1998-ban r�szletesen foglalkozott a t�m�val. A tov�bbi t�j�koz�d�sunk sor�n a k�vetkez� k�p alakult ki a zombie-val kapcsolatban.

Primit�v sci-fi, ill. horrorfilmek f�ldolgozt�k a s�rb�l kikel�, oszl� hull�k v�rengz�, bossz��ll� sz�t�z�nl�s�t a b�k�s telep�l�s lakoss�ga k�z�tt. A t�rt�neti t�ny term�szetesen teljesen m�s. Ezt a fekete m�gi�t ma els�sorban a Karib-tenger t�rs�g�ben, f�leg a Haïti-szigetcsoporton �l�, afrikai eredet�, az �shonos n�pess�ggel keveredett emberek gyakorolj�k. Kiindul� szellemi alapja a woodoo-vall�s, amely nem azonos a lapunk kor�bbi (II. �vf. 2-3.) sz�maiban k�z�lt woodoo-hal�lt f�ldolgoz� tanulm�nyunkban foglaltakkal. Az itt kialakult �jkori vall�s a n�ger n�pess�gnek Afrik�b�l hozott, ill. az indi�nok helybeli m�gikus �svall�s�t egyes�tette a h�d�t� feh�rek kereszt�ny ideol�gi�j�val. Ez a kultur�lis kevered�s nem n�lk�l�zi a t�rzsi fekete m�gi�t, amely - m�s megnyilatkoz�saival egy�tt, durv�n fogalmazva - t�bbnyire az �l�k ellen ir�nyul. Ebben a fekete m�gi�ban t�nik fel a zombie, az �l�halott, vagy �letre kelt hulla, melyet itt nem az �l�k ellen haszn�lnak f�l, hanem �ppen ellenkez�leg, mint �l� agyk�rosodottat kihaszn�lj�k azzal, hogy a f�ladatokat gondolkod�s n�lk�l v�grehajt� rabszolgak�nt dolgoztatj�k.

A zombie, mint �letre kelt halott, ha nem is ezen a n�ven, de m�s kult�r�kban is ismert volt, �s a karibi-t�rs�get kiv�ve, minden�tt babon�san f�ltek t�le.

A karibi zombie-gy�rt�snak h�rom m�dszere van. Az egyik a woodoo-hal�l kiv�lt�sa, amikor az �rt� var�zsl� fekete m�gi�val olyan �llapotba hozza a fiatalembert, hogy az f�ladja �let�t, �s val�sz�n�leg tetszhal�l �llapot�ba ker�l. Az itt szok�sos elsirat�, halotti t�nccal k�r�tett gy�sz�nneps�g ut�n a testet eltemetik. Ezek a s�rok t�bbnyire k�be v�jt, a szigetek korallk�zet�t kihaszn�l� m�lyed�sek, vagy k�vel kirakott, f�ldbe m�ly�tett �regek, amelyeknek bej�rat�t a test belehelyez�se ut�n befalazz�k. Bizonyos leveg�mennyis�g teh�t marad az �regben, ahol a biol�giai folyamataiban, anyagcser�j�ben reduk�lt test �letben maradhat. Gondoljunk csak az indiai j�gik eltemet�si kalandjaira, amikor a testet fakopors�ban elf�ldelik, majd n�h�ny h�t m�lva f�lt�rj�k �s kiemelik! Legjobb tudom�sunk szerint, ezek a k�s�rletek m�r sz�z nap f�l�tti id�tartamot is el�rtek, �s a test term�szetes hibern�ci�ja, h�m�rs�klet�nek cs�kken�se is hozz�j�rul a sikeres k�s�rlethez, a majdani „�jra�led�shez”.

U. Szumowski err�l �gy �rt 1939-ben: az indiai fak�r belefek�dt, majd „…a kopors�t f�lddel temett�k be, a f�ldbe f�magot vetettek, amely egy id� m�lva kihajtott �s mindez gondos katonai �rizet mellet ment v�gbe. Hat h�t eltelt�vel a fak�r �lt �s kil�pett a kopors�b�l […]

A fak�r hossz� ideig k�sz�l erre a m�v�szetre oly m�don, hogy a nagy m�rt�kletess�gb�l, amelyre a fak�rok ev�s �s iv�s tekintet�ben am�gy is �gyelnek, fokozatosan mind nagyobb fok� koplal�s lesz. Az eltemettet�s el�tt n�h�ny napon �t a fak�r hashajt� szert vesz be, ezut�n csak egy kev�s tejet iszik. Az eltemettet�s napj�n a fak�r t�z �s egyn�h�ny m�ter hossz� v�szoncs�kkal takar�tja ki a gyomr�t oly m�don, hogy a cs�kot lassan lenyeli, �s azut�n mindj�rt kih�zza. Ezut�n b�lbe�nt�ssel kitiszt�tja a bel�t. Miut�n mindezt elv�gezte, lefekszik, viasszal bet�mi teste minden ny�l�s�t, nyelv�t m�lyen h�tra h�zza, karjait melle f�l�tt keresztbe rakja �s �lomba mer�l. Ekkor lehet �t kopors�ba fektetni s a f�ldbe temetni. Hat h�t m�lva […] a seg�dnek els� gondja, hogy ujj�val a fak�r tork�b�l el�re h�zza a nyelv�t, majd az alv�nak meleg borogat�st raknak a fej�re, elt�vol�tj�k a testny�l�sokb�l a viaszt, kiss� megd�rg�lik test�t �s a fak�r lassan mag�hoz t�r.”^[ii][xvii].

A m�sik zombie-gy�rt�si megold�s az, hogy a fiatalon elhalt �s eltemetett f�rfit ugyancsak n�h�ny nap m�lva kiszedik a s�rj�b�l, �s a testet fekete m�gi�val „�letre keltik”. Nem a szellem�t, mert az s�lyosan s�r�lt, nem a lelk�t, mert att�l f�lnek, s�t azt a fekete m�gi�val el�zik �s t�vol tartj�k, hanem csup�n a test m�k�d�k�pess�g�t „rendezik”. Egy err�l sz�l� film tan�s�ga szerint, ak�r a Krisztus f�lt�masztotta L�z�r eset�ben, a fiatalember b�r�n m�r az oszl�s nyomai is l�that�ak voltak, �s vizsg�lata sor�n kider�lt, hogy testh�m�rs�klete alacsonyabb, mint a teljes �rt�k� �l� ember�, funkci�i pedig ennek megfelel�en lass�bbak.

Dr. Varr� Vince, a szegedi Szent-Gy�rgyi Albert Orvostudom�nyi Egyetem I. sz. Belgy�gy�szati Klinik�j�nak ny. professzora, a hozz�nk �rt level�ben a woodoo-hal�llal kapcsolatban �gy �rt: „Eddig �gy tudtam, hogy ez a kifejez�s [ti. a woodoo-hal�l] a tetszhal�l azon fajt�j�t jel�li, amikor - valamilyen n�v�nyi f�zet hat�s�ra [teh�t nem lelki r�hat�ssal] - egy szem�ly elveszti �nazonoss�g�t, s teljesen egy m�sik szem�ly hat�sa �s ir�ny�t�sa al� ker�l; Haїtin ezzel rabszolgamunka v�gz�s�t k�nyszer�tik ki...”^[iii][xviii] A professzor �r itt a zombie-gy�rt�snak egy �jabb, igen �rdekes v�ltozat�r�l �rt.

Az viszont az els� k�t v�ltozatn�l egy�rtelm� - tal�n a harmadik eset�ben, a bevitt m�reg vagy k�vetkezm�nye is okozhat ilyet -, hogy a test �gy, vagy �gy, de oxig�nhi�nyos �llapotba ker�lt. Az agysejtek s�lyosan k�rosodtak, f�leg az intellektu�lis homloki lebeny sz�rke�llom�nya, de ez a k�rosod�s m�g nem terjedt le a kisagyra, agyt�rzsre, a mozg�st, alapvet� �lettani m�k�d�seket biztos�t� agyk�zpontokra. Ennek k�vetkezt�ben a zombie alkalmas bizonyos mechanikus munk�k elv�gz�s�re. Mint a hivatkozott filmek szak�rt�inek, �gy nek�nk is alapos k�tely�nk van az eg�sz zombie-gy�rt�ssal kapcsolatban, de kult�rjelens�gr�l l�v�n sz�, l�tez�s�t nem hagyhatjuk figyelmen k�v�l.

A zombie k�ls� beavatkoz�s n�lk�l is „l�trej�het”, vagyis a halott mag�t�l is „f�lt�madhat”, �s vesz�lyeztetheti az �l�ket. Az egyes kult�r�k azzal nem foglalkoznak, hogy ez mik�nt lehets�ges. Viszont megk�l�nb�ztet�st tesznek a test �s l�lek �jra egyes�l�s�vel visszaj�r�k; a csak testk�nt vagy csak l�lekk�nt visszat�r�k k�z�tt. Az ut�bbiak az �l�k ellen is fordulhatnak, ez�rt valamik�ppen k�z�mb�s�teni, lefoglalni vagy cselekedeteikben g�tolni kell �ket.

 A halott lek�t�s�re ismert elj�r�s a „dolgoztat�sa”. „…kopors�ba len- vagy koml�magot �ntenek, amit a halottnak meg kell sz�ml�lnia; m�g 1612-ben is 15 v�ka lenmagot tettek a d�niai kir�lyn�, Anna Katalin s�rj�ba!”^[iv][xix]

Tanulm�nyunk sz�m�ra ez az eg�sz k�rd�sk�r az�rt fontos, mert v�g�l is, ak�rmilyen m�gi�r�l van sz�, legyen az a test f�lt�maszt�sa vagy f�lig halott� t�tele, a transzcendens �jra�led�se kap hangs�lyt, hiszen �gy lehets�ges lesz a tetemmel, vagy az �l�holttal val� tov�bbi foglalatoss�g. Ha az illet� csak tetszhalott volt, �s ezt azzal is kinyilv�n�tja, hogy �jra�led�se ut�n az �l�ket seg�ti, visszailleszkedik az � vil�gukba, akkor a k�z�ss�g megnyugszik, �s b�k�n hagyja. K�n�ban „A mennyei kir�ly udvar�ban a f�ldi udvarok�hoz hasonl�an az �let �nneps�gekkel telt. »J�rtam a Magass�gos �r rezidenci�j�ban, s felett�bb tetszett ott nekem« - mes�lte csaobeli Kien-ce 501-ben, miut�n fel�bredt �tnapos tetszhalott �lm�b�l.”^[v][xx].

A k�nai b�rokr�cia n�ha �sszet�vesztette a neveket. „Ez�rt azt�n egy-egy hanyag �rnok hib�ja miatt bizonyos szem�lyeket, akiknek �letfonala m�g nem szakadt meg, t�l kor�n sz�l�tanak a poklok b�r�s�ga el�, majd k�s�bb visszak�ldik �ket az �l�k vil�g�ba. M�sok is megmenek�lhetnek a halottak k�z�tt tart�zkod�st�l, ha �let�kben p�ld�s gyermeki tiszteletr�l tettek tan�bizonys�got, ha a buddhista szent sz�vegek id�z�s�vel �rdemeket szereztek, vagy ismerik a hat�sos var�zsformul�kat. Ezzel magyar�zz�k a teljes letargia �llapot�t vagy a tetszhal�lt. Az �letre kelt holtak alkalomadt�n titokban bepillanthattak azokba a list�kba, amelyekben minden ember �lete fel van jegyezve. Ily m�don megtudhatt�k, hogy mennyi idej�k van m�g h�tra, s hogy mikor halnak meg rokonaik vagy bar�taik. Olykor ismeretlen halottak megb�z�s�b�l �rintkez�sbe l�ptek az elhunytak rokonaival, �s az alvil�gi �rnyak �ltal adott felvil�gos�t�sok helyt�ll�knak bizonyulnak.”^[vi][xxi]

A halott f�lt�maszt�s�ra szinte minden kult�r�ban ig�ny van, de ez nem zombie-gy�rt�st jelent, mik�nt az al�bbi eset is err�l tan�skodik. M�s k�rd�s, hogy a t�rt�netben szerepl� kisded meg�l�se babon�s f�lelem k�vetkezm�nye volt, amely bizony�tja, hogy ebben a t�mak�rben a misztikum l�pten-nyomon tetten �rhet�. Az �j-guineai Mizio-v�lgyben „…egy asszony j�tt, karj�n halott kisgyermek�vel. A feh�r ember csodatev� erej�be vetett j�mbor hittel k�rt benn�nket, hogy gyermek�t kelts�k �letre. Amikor a hal�l oka fel�l �rdekl�dt�nk, kider�lt: a f�rj megtiltotta az asszonynak, hogy szoptassa csecsem�j�t, mert azt �lmodta, hogy a gyermekb�l homlok�n szarvat visel� sz�rnyeteg lesz.”^[vii][xxii].

A f�lt�madt �s k�s�rteni vagy puszt�tani visszaj�r� halott ellens�g. Ide k�v�nkozik egy �rdekes t�rt�net �j-Guine�b�l. „Meghalt Kaf�ban egy ember, �s dev�j�be [kopors�f�le] fektett�k. J�tt egy var�zsl�, �s mellette k�v�nta elt�lteni az �jszak�t, hogy n�mi pirip�t (hullanedvet) nyerjen […], alighogy a var�zsl� �jszakai nyugov�ra t�rt, el�sz�r csattog� zajt hallott a dev�b�l, s r�gt�n ut�na a fa nyikorg�s�t, amib�l arra k�vetkeztetett, hogy a hulla felemelkedett. A var�zsl� egy k�zeli fa odv�ba menek�lt, s f�lelm�ben a k�peny�t egy fat�rzs�n hagyta. A halott a k�penyt alv� f�rfinak n�zte. Ember�nk rejtekhely�r�l l�tta, hogy a halott kim�szik a kopors�b�l, v�lt zs�km�ny�ra veti mag�t, �s fogaival darabokra t�pi a k�penyt.

Erre a var�zsl� lefutott a foly�hoz […] a hulla pedig a sark�ban nyargalt. A var�zsl�nak m�gis siker�lt oda�rnie a f�rfih�zhoz, s miut�n a l�tra hat fok�n k�t ugr�ssal felsz�k�tt, bent a h�zban kimer�lten rogyott le a f�ldre. Csak hajsz�l h�j�n menek�lt meg, mert iszony� �ld�z�je is felugrott a l�tr�n, �s fogaival megragadta annak legfels� fok�t, de ezzel azt�n kiadta minden erej�t, �s lezuhant[…]

Reggel megtal�lt�k a hull�t ott, ahov� esett. A l�tra legfels� foka kett�t�r�tt, s az egyik darabja olyan er�sen �llt a halott �llkapcs�ban, hogy a falusiak nem is b�rt�k kih�zni. Ez�rt mindk�t oldal�n lev�gt�k a v�g�t, �s visszavitt�k a hull�t a kopors�j�ba. �s nehogy m�g egyszer kij�hessen bel�le, sok t�zif�t hordtak �ssze, �s el�gett�k.”^{[viii][xxiii]}

A p�pua hegyi t�rzsekn�l „A halott�l val� f�lelem miatt megk�t�zik a hull�t, oly m�don, hogy kez�t a mell�re teszik �s t�rd�t eg�szen az �ll�ig felh�zz�k. Ha f�ldjeit nem is puszt�tj�k el, ker�lik a halottash�zat �s el�getik az elhunyt alv�gy�k�ny�t. Az »�l� holttestt�l« vagy a »visszaj�r�t�l« val� f�lelem els�sorban a n�k temetkez�s�n�l jut ny�ltan kifejez�sre. A meghalt n�ket azonnal eltemetik. A halottra gondosan k�veket �s fatusk�kat raknak, hogy ne tudja otthon�t ism�t felkeresni, s ne zaklassa hozz�tartoz�it.”^[ix][xxiv].

A halott�l val� �sf�lelem

A r�g�szeti f�lt�r�sok a paleolitikum v�g�t�l, a neolitikum kezdet�t�l, a n�pv�ndorl�s �vezredein �t eg�szen napjainkig, megannyi k�l�n�s szok�sra der�tettek f�nyt. Ezek k�z�l most a halott�l val� f�lelem k�l�n�s megnyilv�nul�saib�l eml�t�nk n�h�ny p�ld�t. K�z�ppontjukban a bossz��ll� holt �ll, akit meg kell akad�lyozni abban, hogy visszaj�rjon k�s�rteni, ill. k�rt tenni az �l�kben. Ez�rt a tetemmel ak�r a szadisztikus jelz�vel is illethet� m�dszerekkel �gy b�nnak el, mint a legal�val�bb �l� b�n�z�vel. A k�l�n�s hullagyal�z�snak a k�vetkez� fontosabb t�pusait eml�tj�k:

1.        1.      A tetemnek s�rg�dr�t �snak, majd megcsonk�tj�k. Ezut�n h�romf�le elj�r�st alkalmaznak:

a/ v�gtagjait, a k�z- �s l�bfejeket; m�s esetekben a fejet is lev�gj�k, majd a s�r egyik v�g�be, t�bbnyire a l�bakhoz rakj�k,

b/ a lev�gott v�gtagokat k�l�n s�rg�d�rbe helyezik el,

c/ csak a lev�gott fejet helyezik el k�l�n, �s hatalmas k�veket hordanak r�, hogy a fejben l�v� szellem ki ne j�hessen. M�s esetekben a fejet barlangokba z�rj�k. Angli�ban, a Stonehenge-t�l mintegy 30 km-re l�v�, �rintetlen megalitikus temetkez�sn�l a k�vel kirakott hatalmas s�rkamr�ban j�val t�bb kopony�t tal�ltak, mint teljes csontv�zat.

2.        2.      A s�rba helyezett tetemet nem csonk�tj�k meg, hanem j�kora k�veket, faderekakat hordanak a hantj�ra.

3.        3.      A tetemnek nem �snak g�dr�t, hanem a f�ld felsz�n�n hagyj�k, �s itt rakj�k tele k�vekkel.

4.        4.      A s�rg�d�rbe fektetett tetem sz�v�t egy l�ndzs�val �td�fik. Mellkas�ba nyilakat l�nek, ill. egy kihegyezett kar�t vernek, �s ezzel mintegy „odasz�gezik” a f�ldh�z. (Ez ut�bbit gyakran alkalmazt�k a k�z�pkorban, a kiv�gzett boszork�nyok, gyermekgyilkosok tetem�re r�tt b�ntet�sk�nt.)

5.        5.      A tetemet �sszek�t�zik. V�gtagjait er�s k�t�llel a t�rzs�hez r�gz�tik, hogy a s�rj�b�l ne tudja mag�t kikaparni, �s visszaj�nni zombie-k�nt az �l�ket puszt�tani. (Az 1989-es rom�n forradalom alatt, a temesv�ri megk�nzottak test�t sz�ges dr�ttal tekert�k szorosan k�r�l.)

6.        6.      A s�rba arccal lefel� fektetik, arra sz�m�tva, hogy a tetemb�l a l�lek a sz�jon kereszt�l jut ki, �s ha a f�ld k�zepe fel� n�z, akkor arra sz�ll, teh�t az alvil�gba jut, m�g ha a sz�ja f�lfel� van, lelke kisz�llva a s�rb�l az �l�k k�z� ker�l.

7.        7.      Az 1956-os magyar forradalom esem�nyeiben jeles szerepet j�tsz�, kiv�gzett emberek tetemein�l, mint azt a pesti k�ztemet� 301-es parcell�j�nak f�lt�r�sa mutatta, a k�t ut�bbi elj�r�st egy�ttesen alkalmazt�k. A tetemeket dr�ttal er�sen �sszek�t�zt�k, majd arccal lefel� gy�m�sz�lt�k a szab�lytalanul sz�k s�rlyukakba.

K�l�n�s jelens�gr�l van sz�. Mint azt a t�rt�n�szek meg�llap�tott�k, ez ut�bbi temet�si m�dot az orosz c�rok kor�ban a nagy b�n�ket elk�vet�, kiv�gzett rabok eset�ben alkalmazt�k. Az�rt v�lasztott�k ezt a temet�si m�dot, mert babon�s vall�si hiedelem szerint, a gonosz szelleme �gy nem t�rhet t�bb� vissza az �l�ket megrontani. Az a kommunizmus, amelyik ateizmust hirdetett, a forradalmi szellem teljes �s biztos elpuszt�t�sa �rdek�ben m�gis primit�v babon�s hitben gy�kerez� temetkez�si szok�st alkalmazott. Ennek az ideol�gi�nak itt �rhet� tetten a val�di szellemi kult�rszintje.

Visszat�rve az �sid�kh�z, kider�l, hogy a halott�l val� babon�s f�lelem olykor abban nyilv�nult meg, hogy a tetemet �l�nek tekintett�k, ill. igyekeztek a hal�llal j�r� oszl�st elf�dni, �s a testnek az �l�kre jellemz� von�sokat tulajdon�tottak. Ezzel val�sz�n�leg azt k�v�nt�k a tetem tudom�s�ra hozni, hogy � nem halott, teh�t f�l�sleges neki visszaj�rni.

„A hal�lhoz f�z�d� ritualiz�lt viszony legkor�bbi bizony�t�kai a d�l-franciaorsz�gi, a k�z�ps� k�korszakb�l sz�rmaz� s�rleletek. A csontv�zak egy r�sze zsugor�tott helyzet� (Le Moustier, La Chapelle-aux-Saints), a t�bbi ny�jtott (La Ferrassie) […] La Ferrassie-ban a s�rban fekete �s v�r�s fest�knyomokat tal�ltak. N�h�ny helyen k�eszk�z �s �llatcsont mell�kleteket raktak a halott mell� […] E leletek arra utalnak, hogy mintegy 50 000 �vvel ezel�tt a moustieri kult�r�hoz tartoz� ember rendelkezhetett l�lekk�pzetekkel. Az elhunyt mell� helyezett t�rgyakat minden bizonnyal »t�lvil�gi« haszn�latra sz�nt�k.”^[x][xxv]

K. Birket-Smith err�l a t�m�r�l �gy �rt: „A halott eltemet�se, b�r ink�bb alkalomszer�en, k�ts�gtelen�l m�r az als� paleolitikumban (moustieri kult�ra) megvolt Eur�p�ban […] A holttestet rendszerint oldal�n, az alv� ember testtart�s�nak megfelel�en helyezik el, kiss� felh�zott l�bakkal. Az �let ill�zi�j�nak fenntart�s�ra ir�nyul� t�rekv�s m�g vil�gosabb� v�lik akkor, amikor a halottat �l� helyzetben f�ldelik el. Ez a gyakorlat azonban val�sz�n�leg j�val k�s�bbi, mint a fekv� helyzetben t�rt�n� elf�ldel�s…”^[xi][xxvi].

A f�ldbe val� temetkez�s t�bb kult�r�ban ellen�rz�st keltett, m�sok viszont kimondottan v�gytak vissza az anyaf�ldbe. A f�lddel val� kapcsolatban a parasztt�rsadalmaknak a F�ldanya kultusza nyilv�nul meg. „A s�r a halott otthona, �s ez�rt id�vel olyan c�lszer�en rendezik be, amennyire csak lehets�ges. A j�gkor v�g�r�l sz�rmaz� leletek azt mutatj�k, hogy a telep�l�sen bel�l temetkeztek, a lakhely k�zel�ben vagy k�zvetlen�l alatta […] ha ezt a temet�si m�dot k�s�bb abbahagyt�k, sokszor kis h�zat �p�tenek a s�rra […] Tal�n m�g r�gibb az az elj�r�s, amellyel annak megakad�lyoz�s�ra t�rekszenek, hogy a f�ld t�ls�gosan s�lyos legyen a halott sz�m�ra. Ez�rt a holttestet a s�r oldal�ba k�l�n e c�lb�l v�jt �regbe helyezik (»f�lk�s s�r«)…”^[xii][xxvii]

A F�ldanya kultusszal hozhat� �sszef�gg�sbe az indiai khondok t�rzs szok�sa is, amelyben a term�kenys�g biztos�t�sa �rdek�ben mutatnak be ember�ldozatot a f�ld-istenn�nek fiatal, hib�tlan emberek szem�ly�ben. „Miut�n a legborzalmasabb m�don meg�lt�k �ket, test�k darabjait a f�ldeken temett�k el.”^{[xiii][xxviii]}

A neolitikum Jap�nj�ban nemcsak a zsugor�tott vagy embrion�lis testtart�s� temetkez�s volt ismert, de „A csontleletekb�l kit�nik, hogy […] v�r�s fest�kkel sz�nezt�k az arcot �s a testet.”^[xiv][xxix]. Az okker, m�shol s�rga agyagb�l k�sz�lt f�ldfest�k haszn�lata minden lakott kontinensen ismert volt, a t�rzsi kult�r�kban szinte napjainkig haszn�lt�k. Ez az �let sz�ne.

A r�g�szeti leletekkel kapcsolatban azonban V�r�s Gabriella^[xv][xxx] �vatoss�gra int. Level�t id�zz�k: „Egy-egy n�p vagy kult�ra, n�pcsoport temetkez�si szok�sai jellemz�ek egy k�z�ss�gre. Ak�r hamvasztott, ak�r a f�ra rakta ki a halottait, hogy ragadoz� madarak elv�gezz�k a t�bbit… Az az izgalmas, ha valakit NEM a k�z�ss�g szok�sai szerint helyeznek f�ldbe, urn�ba, barlangba, v�zbe stb.^[xvi][xxxi]

A rendellenes temetkez�si szok�sok okait sz�vesen kutatja a r�g�sz is. Pl. kedvenceimr�l, a szarmat�kr�l^{[xvii][xxxii]} kider�lt, hogy �sszek�t�zve, a temet�t�l t�vol (Szeged-Algy�) kiz�r�lag CSAK N�KET temettek el. H�t persze, hogy boszork�nynak^{[xviii][xxxiii]} tartja �ket a tudom�ny! A honfoglal�kn�l is van hasra ford�tott, zsugor�tott csontv�z, az �rp�d-korban is.

Egy dologra �rdemes azonban odafigyelni. A r�gi publik�ci�kban gyakran el�fordulnak k�l�n�s hal�lnemek �s egyebek, P�rducz Mih�lyn�l is sokszor. Ezekr�l k�s�bb kider�lt, hogy egyszer�en RABLOTT volt a s�r, �s nem v�gt�k le se a fej�t, se a l�b�t az illet�nek, nem �lve, guggolva vagy �llva temett�k el szeg�nyt. CSAK kirabolt�k [a s�rt]. Hogy kik �s mi�rt? A legritk�bb esetben der�l ki, minden ilyen temet�t ill. s�rt k�l�n-k�l�n meg kellene vizsg�lni.”.

N�h�ny �rdekes tov�bbi p�ld�t eml�t�nk a zombie-t�l, ill. a visszaj�r� l�lekt�l, halott�l val� f�lelemre, �s a k�s�rt�s�k, k�rtev�s�k megel�z�s�re. Folytatjuk mindj�rt az id�ben legt�volabbik�nt meghat�rozott, dokument�lt r�g�szeti lelet le�r�s�val, amely szint�n V�r�s Gabriella nev�hez f�z�dik. A szegv�ri szarmataleletr�l t�bbek k�z�tt ezeket �rta:

„A lel�hely kapcs�n els�sorban k�t temetkez�si szok�ssal k�v�nok foglalkozni. Az egyik �rdekes jelens�ge a temet�r�szletnek, hogy az 1. s�rban nyugv� elhunyt l�bait a bal oldalon enyh�n felh�zva, behajl�tva tal�lt�k. Mivel a szarmat�kn�l a K�rp�t-medenc�ben a h�ton fekv�, ny�jtott helyzet az �ltal�nos, ez�rt az eml�tett s�rban tapasztalt fektet�s eseteit Kulcs�r Val�ria^[xix][xxxiv] gy�jt�tte �ssze �s dolgozta fel, k�l�nbs�get t�ve a zsugor�tott �s a felt�masztott l�bbal eltemetett halottak k�z�tt. A szegv�ri 1. s�rt az ut�bbiak k�z� sorolta. A r�tus ar�nylag ritka, 17 lel�helyen fordul el� a k�zel k�tsz�z k�z�l. A szerz� v�lem�nye szerint az ily m�don val� elhantol�snak k�t oka lehet: vagy boszork�nyok voltak, vagy pedig egy archaikus temetkez�si m�d �rz�d�tt meg, esetleg etnikai kevered�ssel p�rosulva.

Zsugor�tott csontv�zak^[xx][xxxv] avar, honfoglal�s �s �rp�d-kori temet�kben is el�ker�lnek sz�rv�nyosan, el�fordul�suk ar�nya hasonl�, mint a szarmata korban. Ezek �rtelmez�s�n�l - els�sorban az �rp�d-kori esetekre vonatkoztatva, az antropol�gia �s a forr�sok adatait felhaszn�lva - jutott arra a k�vetkeztet�sre Szab� J�nos Gy�z�, hogy az �sszek�t�z�tt, gyakran elk�l�n�tett, a temet� sz�l�n elhantolt halottak boszork�nyok, �rd�ng�s�k voltak.”^[xxi][xxxvi].

A tov�bbiakban azt �rta, hogy „Jelenleg nem d�nthet� el, hogy a szarmat�kn�l milyen gondolati, hiedelmi oka lehet e ritk�n felt�n� jelens�gnek. A boszork�nys�g ma ismert fogalma �j k�pz�dm�ny, �s k�l�n�sen eredet�t ismerve, nem alkalmazhat� egy eg�szen m�s gy�ker�, �s m�s f�ldrajzi-t�rt�neti k�r�lm�nyek k�z�tt kialakult kult�r�ra[...]

A probl�mak�rh�z az algy�i temet� megfigyel�sei egyed�l�ll� adal�kkal szolg�lnak. Igaz ugyan, hogy csak erre az egy esetre vonatkoz�an, de a jelens�g gondolati h�tter�hez valamilyen t�mpontot m�gis jelentenek.^{[xxii][xxxvii]} A temet� 81. s�rj�ban egy k�z�pkor� n� nyugodott, l�bai t�rdben enyh�n be voltak hajl�tva, jobb oldal�n fek�dt. A l�bak helyzete egyezett a szegv�ri 1. s�rban megfigyeltekkel. A t�bbi s�rral egy csoportban bontottuk ki - mint a szegv�ri 1. s�rt -, 2-3 m�terrel arr�bb mindk�t oldal�n �jabb s�rokat tal�ltunk. A m�sik, rendellenesen eltemetett csontv�zat ezzel szemben a temet� t�mbj�t�l 45 m�terre bontottuk ki. A 76. s�rban nyugv� id�s asszonynak a l�bait szinte g�zsba k�t�tt�k. Ugyanakkor azonban kivarrott alj� ruh�zata, nyakl�nca �s fibul�ja [ruhacsatja], valamint apr� ed�nyk�je a temet� t�bbi s�rj�nak megfelel�, ahhoz hasonlatos gondoskod�st t�kr�z�tt.

A temet� k�z�ss�g�t�l val� elk�l�n�t�se, �s �sszek�t�z�se egym�st er�s�t�, azonos gondolati h�tteret sejtet. Mivel ennek ok�t, tartalm�t illet�en semmilyen megfoghat�, egy�rtelm�en �rtelmezhet� adatunk nincs, ez�rt ennek hi�ny�ban nem tartom �rtelm�t tal�lgat�sokba, felt�telez�sekbe bocs�tkozni.”^{[xxiii][xxxviii]}. Az �sszehasonl�t� n�prajzi adatok alapj�n viszont f�lt�telezhetj�k, hogy a boszork�nyhalott �rt� szellem�t, esetleg �l�halottk�nt val� visszat�r�s�t igyekeztek elker�lni.

Id�ben �s t�rben nagyot ugorva, vizsg�ljunk tov�bbi p�ld�kat, amelyek szint�n a halott visszaj�vetel�nek g�tol�s�r�l tan�skodnak. Ezek a n�prajzi, kult�rantropol�giai p�ld�k az�rt nagyon fontosak, mert t�mpontot is ny�jtanak ahhoz, hogyan mehetett v�gbe az �vezredekkel ezel�tt �lt n�pekn�l az a fajta temet�si r�tus, amely a visszaj�r� szellemt�l val� f�lelemb�l ad�d�an a halott zaklat�s�val j�r� elk�peszt� szertart�sok v�ghezvitel�t eredm�nyezte.

Az �kori K�n�ban �gy hitt�k, hogy az embernek t�bb lelke is van. Az egyik a p’o, amely a tetemmel marad, m�g a hun f�lsz�ll az �gbe. „A p’o a holtest mellett maradt a s�rban, �s az �ldozatokb�l t�pl�lkozott. Ha az �ldozatok elmaradtak, ki�hezetts�g�ben veszedelmess� v�lhatott. Ilyenkor t�rt vissza �l�k k�z�, �s hazaj�r� l�lek, kui lett bel�le.”^{[xxiv][xxxix]}

�j-Guine�ban a Laiagam-v�lgyben az eng�kn�l egy olyan temet�st �rt le Jens Bjerre, ahol a halott kunyh�j�ban nemzets�g�nek �tven tagja zs�fol�dott �ssze. „A halottat m�r egy v�zszintes deszk�ra k�t�zt�k, amelyet k�t c�l�p t�masztott al�. �gy k�v�nt�k megakad�lyozni, hogy a halott szelleme elhagyja test�t, �s a lak�helyen k�s�rtsen[…]

Az �sszegy�lt f�rfiak k�z�l a legt�bben s�rga agyaggal kent�k be magukat^[xxv][xl], �s bizonyos id�k�z�kben ki�ltozva szaladtak a holttest k�r�l. A kunyh� el�tt egy tucat asszony �lt, �s k�rusban jajvesz�kelt…”

A var�zsl� „Nagy nyal�b v�konyabb �s vastagabb vessz�t �s �gat tartott a kez�ben, �s szorosan a holttest mell� �llva, szellem�z� ig�ket mormolt […] a holttest megmozd�t�s�nak idej�re cs�ndet k�v�nt, mert k�l�nben - mint figyelmeztetett - a rossz szellem elhagyja a tetemet, �s a hozz�tartoz�k egyik�ben keres mened�ket.

[…]a f�rfiak a holttestet k�r�lvev� t�r n�gy sark�ban a f�ldbe sz�rt�k a botokat. (Ezek a m�gikus erej� botok feltehet�en arra szolg�ltak, hogy megakad�lyozz�k, a rossz szellemet a holttest elhagy�s�ban.) Miut�n ez megt�rt�nt, a f�rfiak a holttest alatt levelekkel �s vessz�kkel felkapart�k a f�ldet. Ekkor Akari n�gy m�sik f�rfinak adott jelt, hogy a holttestet emelj�k le a deszk�r�l, �s vigy�k el. Mialatt ezek a halottal foglalatoskodtak, az els� n�gy f�rfi - mindegyik egy nyal�b bottal a kez�ben - elfutott egy darabon lefel� a v�lgyben, �s egym�st�l mintegy �tven m�ternyi t�vols�gra a f�ldbe sz�rtak k�t-k�t botot, hogy megjel�lj�k az utat, amelyen a halottat kell vinni. A letagl�zott diszn�t ott hagyt�k, ahol volt, az �l�t pedig a halottviv�k ut�n hajtott�k[…]

Mire a menet a v�lgy m�ly�n fut� foly�hoz �rt, a f�rfiak ott lent m�r elk�sz�tett�k a g�tat, elvezett�k a vizet, �s a sz�raz foly�mederben meg�st�k a s�rt. A var�zsl� megparancsolta, hogy a holttestet vigy�k a s�rhoz, �s k�l�n�s besz�dm�dj�n megint n�h�ny var�zsig�t mormolt, mintha a halott szellem�hez sz�lna. Azut�n jelt adott, hogy a holttestet tegy�k �l� helyzetben a s�rba, arc�t egy kiss� felfel� ford�tva. Majd teljes csendet parancsolt.

[…]Akari fogott k�t kis hegyes kar�t, �s belesz�rta az �l� diszn� orrlyukaiba, mialatt k�t f�rfi leszor�totta az �llatot. Azut�n bunk�t ragadva, egyetlen csap�ssal sz�tz�zta a kopony�j�t, �s �gy tartotta a diszn�t, hogy orr�b�l a v�r a halott szem�be csepegjen. (Nyilv�nval�an �gy v�lt�k, a rossz szellem csak a szemen kereszt�l t�vozhat Kajianda test�b�l, hogy valaki m�st tal�ljon, akit hatalm�ba ker�thet. De ha lepecs�telik a halott szem�t, nincs menekv�s a rossz szellem sz�m�ra.) V�g�l a var�zsl� el�vett k�t nyilat, �s hegy�kkel pontosan a halott k�t szeme f�l�tt tartotta �ket mindaddig, m�g a s�rt annyira felt�lt�tt�k, hogy a nyilak ugyanabban a helyzetben maradtak. Ez�ltal a rossz szellem �tj�t v�glegesen elz�rt�k[…]

Mihelyt a s�rt felt�lt�tt�k, �s k�veket helyeztek r�, Akari jelt adott a g�t lerombol�s�ra. Csak amikor a gy�szol�k l�tt�k, hogy a s�rt elbor�tja a v�z, t�rt meg a nyomaszt� csend, �s engedett fel a fesz�lt l�gk�r…”^[xxvi][xli]

A p�pua „…Kawai-szigetiek hisznek a halottak tov�bb�l�s�ben. A h�tramaradottak a s�r el� kis kunyh�t emelnek �s ebben hetekig t�zet �getnek. Egy oszlopra �telt tesznek, �s a halott szem�lyes holmij�t is ide akasztj�k fel […] A k�z�ss�g sz�m�ra mindenesetre addig l�tezik, ameddig eml�keznek r�. Az »�l� holttestnek« ebben az elk�pzel�s�ben m�g van bizonyos kapcsolat a fizikai test �s a »szellemi test« k�z�tt.”^{[xxvii][xlii]}.

C. L�vi-Strauss �rta: „Egyes t�rsadalmak pihenni hagyj�k halottaikat; ezek viszont id�nk�nti tiszteletad�s fej�ben tart�zkodnak t�le, hogy zavarj�k az �l�ket…”^<