Mocsok Bölcsője versei
Mocsok Bölcsője 2007.01.17. 16:24
Könyörület
Nem hívjuk, de mégis jő' Csendben, ámde dicsőn, Beteg szívünket mardosva Méreggel átitatva.
Isten vérére szomjazva, Halálra vágyakozva, Bánat szaggatja testem, Jöjj velem Kedvesem.
Rózsafüzérrel kezemben, Temetőben megpihenve, Vágytam én Reád Istenem, Elhagyott engem a hitem.
Két szemem alatt könny pereg, Befogadott engem a Sötét Sereg, Most már hagyj elmennem, Nincs Reád szükségem.
Szenvedést köszönök néked, Hogyan bízhatnék újra benned? Vess véget édes életemnek, Hogy a végsőkig megpihenjek...
|