Se c�lunk, se �r�m�nk
Nem tudunk mit kezdeni magunkkal, se c�lunk, se �r�m�nk. R�ad�sul gyeng�nek, elesettnek �rezz�k magunkat. Az sem vigasz, hogy kimagasl� t�rt�nelmi szem�lyis�gekrol tudhat�: hasonl� bajt�l szenvedtek.
A depresszi� – vagy k�znapi n�ven b�skomors�g – az ember testi-lelki bajainak egyik legosibb jelens�ge. E betegs�gnek sz�mos megjelen�si form�ja van: egyebek k�z�tt ilyen az �gynevezett hipolaris depresszi�, amikor az ember felhangolt �llapot�t a let�rts�g, szomor�s�g, �r�mtelens�g k�veti.
Kimutatt�k, hogy a Nobel-d�jasok nyolcvan�t sz�zal�ka szenvedett ebben, de m�s h�res emberek is, p�ld�ul Nap�leon, Luther M�rton, Abraham Lincoln vagy �ppen Sz�chenyi Istv�n, J�zsef Attila, Latinovits Zolt�n, akiknek �lete �ngyilkoss�gba torkollt. Ugyanis a depresszi� egyik megnyilv�nul�si form�ja a hal�lv�gy, �ngyilkoss�gi gondolatok.
A depresszi� vil�gjelens�g, j�llehet orsz�gonk�nt m�s-m�s a betegek ar�nya. Magyarorsz�gon mintegy egymilli�ra teheto a sz�muk, k�zt�k 2000-2400 v�lik �ngyilkoss�. E hajlam az �szaki orsz�gokban vagy K�z�p-Eur�p�ban erosebb, mint d�len: p�ld�ul sz�zezer magyar k�z�l negyven v�lasztja ezt a "megold�st", m�g G�r�gorsz�gban csup�n �ten.
Lehets�ges, de nem bizony�tott, hogy a klimatikus k�rnyezet is befoly�ssal b�r. Ugyanis a depresszi� egyik �gynevezett epizodikus v�ltozatak�nt tekintik az oszi-t�li depresszi�t, amit a f�nyhi�nnyal, a bor�s, esos, havas idoj�r�ssal is kapcsolatba hoznak. Ez�rt egyes kezel�si m�dok k�z�tt szerepel a f�nyk�ra.
Ennek sor�n 2000 lux f�nyereju teljes spektrum� f�nyt alkalmaznak, persze annak, aki megteheti, naps�t�tte t�jakra val� utaz�st aj�nlanak.
A depresszi�t ma m�r sz�mos gy�gyszerrel, �gynevezett antidepressz�nsokkal kezelik. Ezek az agyi inger�let�tvivo anyagok p�ld�ul a szerotonin �s a noradrenalin koncentr�ci�j�t v�ltoztatj�k meg.
Nem k�nnyu felismerni a depreszszi� k�l�nf�le v�ltozatait. Sajnos – a szakemberek szerint – m�g a h�ziorvosok fele sem k�pes erre. Mindenesetre a beteg �s k�rnyezete felfigyelhetnek bizonyos jelekre, amelyek a depresszi�ra utalhatnak. Ilyen a m�r eml�tett �r�mtelens�g, nyomott ked�ly�llapot, alv�szavar, p�ld�ul 12-14 �r�s alv�s ut�n az illeto f�radtabban �bred, mint mikor lefek�dt aludni. Az oszi-t�li depresszi�n�l rendk�v�li �tv�gy, fal�nks�g is fell�phet. Gyakori a s�lyos ingerl�kenys�g, feled�kenys�g, a depresszi�sokn�l eros alkoholig�ny is mutatkozhat.
Az alkoholist�k legal�bb fele �gy pr�b�lja enyh�teni a depresszi� k�nz� �lm�ny�t.
Az oszi-t�li depresszi� k�s�roi a testi t�netek: �gy p�ld�ul a fejf�j�s, a reum�s f�jdalmak, foleg a nyaki �s �gy�ki gerinc ter�let�n, a szexu�lis �rdeklod�s cs�kken�se, szorong�s. Jellegzetes az is, hogy reggel rosszabbul �rzik magukat, nehezen tudj�k felvenni a napi ritmust.
A depresszi� l�trej�tt�ben �r�kletes t�nyezok �s k�rnyezeti hat�sok egyar�nt k�zrej�tszanak. A genetikai hajlam: ha mindk�t sz�lo depresszi�s volt, 75 sz�zal�kos, ha csak egy, 25 sz�zal�kos az es�ly a depresszi�ra. A kr�zishelyzetek, a mag�ny, s�lyos betegs�g, hozz�tartoz�k hal�la, hozz�j�rul a depreszszi� kialakul�s�hoz. Az egyetlen megold�s, szakemberhez fordulni �s nem belenyugodni a let�rt hangulatba, mint megv�ltoztathatatlan istencsap�sba. (MTI-PRESS) )

Rossz l�tni, hogy ennyire elgy�t�rtek az emberek, m�g ilyen fiatalon is. A depresszi� egyre gyakoribb betegs�g,ami �letkort�l �s helyzett�l f�ggetlen�l b�rkin�l b�rmikor kialakulhat. Betegs�g, amely s�lyosan megzavarja az ember �rzelmi egyens�ly�t, tart�san �s l�nyegesen rontja az �letmin�s�get (a munkak�pess�get �s a szem�lyes kapcsolatokat). A depresszi� nagy szenved�s, szomor�s�g �s rem�nytelens�g �t�l�s�t jelenti. Befoly�solja a beteg �tv�gy�t, alv�s�t �s persze az �letr�l alkotott k�p�t. T�bb, mint egy �tmeneti rossz hangulat, nem egy m�l� gyenges�g �s legt�bb esetben tiszta akarater�vel nem lek�zdhet�. A depresszi�t elszenved�k magukat okolj�k minden�rt, �nbizalmuk nincs �s teljesen rem�nytelenek a j�v�t illet�en. Elvesztik �rdekl�d�s�ket az emberek �s az �r�met okoz� tev�kenys�gek ir�nt. A depresszi� sajnos sok esetben �ngyilkoss�ggal v�gz�dik (err�l r�szletesebben a men�ben)

A mai napig sem tal�ltak v�gleges v�laszt a k�rd�sre, hogy mi az oka a depresszi�nak. A depresszi�t gyakran biol�giai, pszichol�giai �s k�rnyezeti t�nyez�k egy�ttes hat�sa v�ltja ki. N�h�ny pszichol�giai tulajdons�g jelent�s lehet a depresszi�ra val� hajlam szempontj�b�l. Azok az emberek, akiknek alacsony az �n�rt�kel�se, akiknek �n- �s vil�gszeml�lete pesszimista, valamint akik stressznek vannak kit�ve, hajlamosabbak a depresszi�ra. A depressz�v �llapot kiv�lt�s�ban szerepet j�tszhat egy s�lyos vesztes�g, kr�nikus betegs�g, szoci�lis kapcsolati neh�zs�gek, rossz anyagi k�r�lm�nyek vagy az �let kedvez�tlen esem�nyei.